UV gyöngyházfényű tinta
Az UV-gyöngyházfényű tinta egy speciális, gyöngyházfényű tintatípus, amelyet csillámgyöngyházfényű pigmentek UV-tintához történő hozzáadásával állítanak elő. A gyöngyházfényű pigmentek magas törésmutatójú fémoxidokkal, például titán-dioxiddal és vas-oxiddal bevont csillámkristályokból álló szervetlen pigmentek. A csillámkristályok fényvisszaverő vagy csillogó hatása gyöngyházfényű színt kölcsönöz a pigment felületének. A csillám egy természetes szilikát. A legtöbb csillámlerakódás nem alkalmas gyöngyházfényű pigmentként való felhasználásra. Csak a 2,7-3,1 g/cm3 sűrűségű és 2,0-3,0 keménységű, monoklin rendszerű KAl3O10Si3(OH)2 muszkovit alkalmas csillámos gyöngyházfényű pigmentek előállítására. Miután az átlátszó muszkovitkristályokat pelyhes részecskékké dolgozták fel, kémiai úton fémoxidokat, például titán-dioxidot vonnak be a muszkovitpelyhek felületére, ami nemcsak a muszkovit felületének fény- és időjárásállóságát javítja, hanem a színfilm vastagságának beállításával különböző interferenciaszíneket is lehetővé tesz.
Alkalmazáskor a gyöngyházfényű pigment egyenletesen eloszlik a bevonatban, és az anyag felületével párhuzamosan többrétegű eloszlást képez. A gyöngyhöz hasonlóan a beeső fény többszörös visszaverődésen és interferencián megy keresztül a gyöngyházfényes hatás elérése érdekében. Ez a gyöngyházfényű hatás különbözik a közönséges "elnyelő" pigmentektől és a "fémes" pigmentektől. Az általa megjelenített szín gazdag és folyamatosan változó. Az emberi szem különböző fényességet érzékel, ha ugyanazt a pontot különböző szögekből nézzük, és különböző fényességet érzékel akkor is, ha különböző pontokat nézünk ugyanabból a szögből. Összességében a gyöngyházfényű pigmentek azt a benyomást keltik, hogy a fény a tárgy belsejéből vagy alulról érkezik.
A gyöngyházfényű pigmentek részecskeméretüktől függően különböző hatást fejtenek ki. Általában minél nagyobbak a részecskék, annál nagyobb a csillogás mértéke; minél kisebbek a részecskék, annál erősebb az alapszín fedőképessége és annál kisebb a csillogás mértéke.
A csillámmagra felvitt fémoxid vastagságának vagy típusának változtatása szintén különböző színváltozásokat eredményezhet. A gyöngyházfényű por alkalmazása a csomagolási mezőre még váratlanabb és gyönyörűbb élvezetet nyújt.
A gyöngyházfényű pigmentek előnyei továbbá jó fizikai és kémiai tulajdonságaikban rejlenek: ellenállnak a víznek, savaknak, lúgoknak, szerves oldószereknek és hőnek, 300°C-on is változatlanok maradnak, nem vezetnek, kiváló fényállósággal rendelkeznek, nem mérgezőek, nem irritálják a bőrt és a nyálkahártyát, és nem okoznak allergiás reakciókat.
A fémionok felhasználásával színes gyöngyházfényű pigmentek is előállíthatók. A különböző fémek különböző színt adnak a gyöngyházfényű pigmenteknek. Például a Bi, Sb, As, Cd, Zn, Mn és Pb vegyületeket tartalmazó termékek stabil színűek. Ezenkívül az Au, Ag, Cr, In, Sn, Ni, Cu, Ge, Co, Fe vagy Al oxidok lerakódása a titán csillám felületén fokozhatja a fény visszaverődését a pigment által, és javíthatja a gyöngyházfényű hatást. Lásd a 3-23. táblázatot.
A 3-24. táblázat a csillámtitán fényességét írja le különböző részecskeméreteknél, a 3-25. táblázat a csillámtitán színárnyalata, filmvastagsága és fedési aránya közötti összefüggést, a 3-26. táblázat a csillámtitán geometriai vastagsága és színárnyalata közötti összefüggést, a 3-27. táblázat pedig a Merck gyöngyházfényű pigmentjeit ismerteti.
Az UV gyöngyházfényű festékek szinte minden anyagra nyomtathatók, például papírra, műanyagra, fémre, üvegre, kerámiára, szövetre stb., különösen papírra és kötött szövetre.
A gyöngyházfényű pigmentek viszonylag nagy részecskékkel rendelkező szervetlen pigmentek. Bár átlátszóak, az ultraibolya fényt is ők verik vissza a legerősebben. Ezért a hozzáadott pigment mennyiségét a gyöngyházfényű bevonat hatásának megfelelően kell beállítani. Ha túl sokat adunk hozzá, az nemcsak a tinta viszkozitását, hanem a fénykeményedés sebességét is befolyásolja.
A gyöngyházfényű pigmentek lamellás szerkezetűek és nagyon érzékenyek a nyíróerőkre. A nagy nyíróerők tönkretehetik a gyöngyházfényű hatást. Ezért a tinta készítésekor a pigmenteket nem lehet a hagyományos háromhengeres malmokkal, golyósmalmokkal vagy homokmalmokkal diszpergálni. Csak nagysebességű keverővel lehet őket diszpergálni, és a keverést alacsony sebességgel kell végezni, hogy a csillám lamellás szerkezetét ne tegyük tönkre. A gyöngyházfényű pigmentek szinte minden természetes és szintetikus gyantával keverhetők, és jó a nedvesíthetőségük és diszpergálhatóságuk, különösen a poliésztergyantákban és a hidroxil akrilgyantákban.
A gyöngyházfényű pigmenteket meg kell nedvesíteni, mielőtt a festékhordozóhoz adják. A nedvesítő oldószernek kompatibilisnek kell lennie a tintarendszerrel. A jó nedvesítés lehetővé teszi a gyöngyházfényű pigment egyenletes eloszlását a festékhordozóban, ami a kiváló minőségű gyöngyházfényű nyomtatási eredmények elérésének alapja. A nedvesítés azt is megakadályozza, hogy a gyöngyházfényű pigment diszpergálás közben porosodjon. Jó diszpergálhatóságuknak köszönhetően a gyöngyházfényű pigmentek általában jól diszpergálhatók alacsony viszkozitású rendszerekben, alacsony sebességű keveréssel.
Az UV-gyöngyházfényű festékekhez hozzáadott gyöngyházfényű pigmentrészecskék mind elnyelik, visszaverik vagy szétszórják az ultraibolya fényt, megnehezítve az ultraibolya fény eljutását a festékréteg aljára, és befolyásolva az UV-gyöngyházfényű festékek keményedését, különösen az alján. Ezért az UV gyöngyházfényű festékek készítésekor megfelelő, nagy fotoiniciációs hatékonyságú és mélyen keményedő fotoiniciátorokat kell választani, mint például ITX, TPO és 819, stb., és néha érzékenyítőket, például EDAB-ot kell használni kombinációban.
A gyöngyházfényű pigmentek vadonatúj, személyre szabott tónushatást biztosíthatnak. Használhatók önmagukban vagy átlátszó hagyományos pigmentekkel kombinálva. Ráadásul az alapfesték színe, ha rétegesen alkalmazzuk őket, még meglepőbb színeket eredményez. A dekoratív hatás gazdagsága szinte a végtelenségig kiterjeszthető. A gyöngyházfényű pigmentek interferencia színsorozata önmagában vagy más hagyományos pigmentekkel kombinálva is használható. Az interferenciaszínek a betekintési szögtől függően különböző hatásokat eredményezhetnek.
①"Gyöngyházfehér" hatás: A gyöngyházfényű pigmentek ezüstfehér sorozatát önmagában vagy más hagyományos pigmentekkel együtt lehet használni. Meg kell jegyezni, hogy a pigmenteknek átlátszónak kell lenniük, és a hozzáadott koncentráció nem haladhatja meg a 3% értéket. Ennek a gyöngyházfényű pigmentnek a nagy átlátszósága miatt a fémes csillogás hatása nagyon erős.
A "gyöngyházfényű fantázia" hatás: A gyöngyházfényű pigmentek interferencia színsorozata önmagában vagy más hagyományos színekkel együtt használható. Az interferenciaszín a látószög változásával különböző fantomszíneket hoz létre. Csak egy keverési módszer nem tanácsos, azaz különböző interferenciaszínű pigmentek keverése, mert az eredmény tompa szürke lesz.
③A "gyöngyházfényű arany és fémes" hatás. Ez a fajta gyöngyházfényű pigment különbözik a hagyományos réz- vagy alumíniumporos pigmentektől. A szokásos arany szín mellett vonzóbb változatos csillogást is biztosít. A fő színek az arany csillogás, a lila réz, a bronz és a vörös arany. Ha kis mennyiségű szenet (0,001%-0,05%) adunk hozzá, egyedi arany- vagy rézhatás érhető el. Ezüstszürke színt úgy lehet előállítani, hogy fekete alapra gyöngyházfényű ezüstfehér pigmentet viszünk fel, vagy kis mennyiségű szénfeketével keverjük a tintába.
A közönséges festékpigmentektől eltérően a gyöngyházfényű pigmentek alábbi tulajdonságai nagyon fontosak a nyomtatási eredmény szempontjából, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni őket a festék előkészítése és használata során.
(1) A pigment törékenysége
A gyöngyházfényű pigmentek csillámmal bevont titán-dioxidból (vagy más fémoxidokból) készülnek, és törékeny, vékony, hámló szerkezetűek, amelyek könnyen sérülnek. Gyöngyházfényű festékek készítésekor ne használjon nagy nyíróerővel vagy csiszoló funkcióval rendelkező diszpergálóberendezéseket.
(2) A pigment részecskemérete
Az általános szerves pigmentek részecskemérete 0,2-0,7μm, a koromé pedig még kisebb, 0,02-0,08μm. Az általánosan használt csillám-titán gyöngyházfényű pigment (F osztály) részecskemérete azonban 25μm, vastagsága pedig 0,2-0,5μm. A nyomtatás vonatkozó paramétereit be kell állítani, különben a gyöngyházfényű pigmentek átvitele nagymértékben károsodik.
(3) Pigment elrendezés
Ez a vékony pelyhes pigmentszerkezethez kapcsolódik. Ha a pigment egyenletesen oszlik el a tintabevonatban, és a pigmentrészecskék többsége a hordozó felületével párhuzamosan helyezkedik el, akkor a legjobb az elért csillogás. Ellenkező esetben ez nagymértékben csökken. Ezért az átvitel után figyelmet kell fordítani a tinta kiegyenlítésére. A jó szintezés biztosíthatja a vékony pelyhes pigmentelrendezés minőségét.
(4) A pigment átlátszósága
A gyöngyházfényű hatás elsősorban a beeső fény töréséből és interferenciájából ered. Ha a festékbevonat átlátszósága alacsony, az egyébként elegendő fényt elnyeli és elveszíti. A festékhordozó vagy lakk kiválasztásakor fontos, hogy minél nagyobb átlátszóságú anyagot válasszon. Ezért UV gyöngyházfényű festékek készítésekor általában átlátszó UV-lakkokat használnak hordozóként.
Lépjen kapcsolatba velünk most!
Ha szüksége van Price-ra, kérjük, töltse ki elérhetőségét az alábbi űrlapon, általában 24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot. Ön is küldhet nekem e-mailt info@longchangchemical.com munkaidőben ( 8:30-18:00 UTC+8 H.-Szombat ) vagy használja a weboldal élő chatjét, hogy azonnali választ kapjon.