Mit tudsz a proteázokról?
A proteáz egy általános kifejezés a fehérje peptidláncokat hidrolizáló enzimek egy osztályára. A peptidek lebontása szerint két kategóriába sorolhatók: endopeptidáz és telopeptidáz. Az előbbiek képesek a nagy molekulatömegű peptidláncot középen levágni, hogy kisebb molekulatömegű prionokat és peptonokat képezzenek; az utóbbiak karboxi-peptidázokra és aminopeptidázokra oszthatók, amelyek a peptidláncot hidrolizálják, hogy a peptid szabad karboxilvégződéséből, illetve szabad aminovégződéséből egyenként aminosavakat hozzanak létre.
Osztályozás
Általános kifejezés a fehérjék peptidkötéseit hidrolizáló enzimek egy osztályára. A peptidek hidrolízisének módja szerint két kategóriába sorolhatók: endopeptidázok és exopeptidázok. Az endopeptidázok a fehérjemolekulák belső részét vágják le, hogy kis molekulatömegű holdonokat és peptonokat képezzenek. Az exopeptidázok a peptidkötéseket egyenként hidrolizálják a fehérjemolekulák szabad amino- vagy karboxilvégződéséről szabad aminosavakká, az előbbiek aminopeptidázok, az utóbbiak karboxipeptidázok. Aktív központjuk és optimális pH-értékük szerint a proteázok tovább osztályozhatók szerinproteázokra, merkaptoproteázokra, metalloproteázokra és aszparaginproteázokra. A reakciójuk optimális pH-ja szerint savas proteázokra, semleges proteázokra és lúgos proteázokra oszthatók. Az ipari termelésben használt proteázok főként endopeptidázok.
A proteázok széles körben megtalálhatók állati szervekben, növényi szárakban és levelekben, gyümölcsökben és mikroorganizmusokban. A mikrobiális proteázokat főként penészgombák és baktériumok, kisebb mértékben pedig élesztők és aktinomiciták termelik.
A fehérjék hidrolízisét katalizáló enzimek. Számos típusuk létezik, a legfontosabbak a pepszin, a tripszin, a hiszton, a papain és a Bacillus subtilis proteáz. A proteáz a reakció szubsztrátjának szerepére szigorú szelektivitással rendelkezik, egy proteáz csak egy bizonyos peptidkötésre tud hatni a fehérjemolekulában, például a tripszin a peptidkötés által képzett alkáli aminosavak hidrolízisét katalizálja. A proteáz széles körben elterjedt, főként az emberek és állatok emésztőrendszerében, valamint bőségesen megtalálható a növényekben és a mikroorganizmusokban. A növények és állatok korlátozott erőforrásai miatt a proteázkészítmények ipari előállítása főként fermentációval történik, olyan mikroorganizmusok felhasználásával, mint a Bacillus subtilis és az Aspergillus pernicius.
A tripszin szerepe
A tripszin a sejtek közötti fehérjék hidrolizálásával működik, ezáltal szétválasztja a sejteket. A különböző szövetek vagy sejtek eltérően reagálnak a tripszin hatására. A tripszin sejteket szétválasztó aktivitása a koncentrációtól, a hőmérséklettől és a hatás idejétől is függ. A tripszin oldat akkor képes a legerősebben hatni, ha a pH 8,0 és a hőmérséklet 37℃. A tripszin alkalmazásakor a koncentrációt, a hőmérsékletet és az időt jól kell szabályozni a túlzott emésztés és a sejtkárosodás elkerülése érdekében. Mivel a Ca2+, Mg2+ és a szérum, a fehérje csökkentheti a hasnyálmirigy enzim aktivitását, ezért a hasnyálmirigy enzim oldat elkészítéséhez Ca2+, Mg2+ BSS nélkül kell használni, pl: D-Hanks folyadék. Az emésztés befejezésekor a tripszin sejtekre gyakorolt hatását szérumtenyésztő oldattal vagy tripszin inhibitorral lehet megszüntetni.
1. A tripszin mérlegelése: a tripszin oldat 0,25% koncentrációjának megfelelően elektronikus mérleggel pontosan mérje le a kétszer desztillált vízzel (ha a kétszer desztillált vizet be kell állítani pH 7,2-re vagy annál magasabbra) vagy PBS (D-hanks) oldattal töltött kis főzőpohárban feloldott port. Keverjük jól össze, és hagyjuk egy éjszakán át 4 °C-on. 2.
2. Sterilizálás fecskendőszűréssel: Az elkészített tripszinoldatot fecskendőszűrővel (0,22 µm-es mikroporózus membránnal) történő szűréssel kell sterilizálni egy ultratiszta padban. Az oldatot fecskendőszűrővel (0,22 mikronos mikroporózus szűrőmembránnal) történő szűréssel kell sterilizálni egy ultratiszta padban.
A tripszin katalizálja a fehérjékben lévő specifikus peptidkötések hidrolízisét. A katalitikus folyamat energiamentes, és nem inaktiválja az enzimet, nem változtatja meg alakját, és nem hidrolizálja önmagát. A szubsztrátnak az enzim aktív központjához való kötődése reverzibilis, és ez a kötődés a fehérjék specifikus peptidkötéseit hajlítással és deformációval aktiválja, és érzékenyebbé teszi a vízmolekulák támadására, amelyek az amino-, illetve karboxilcsoportokat képezik, és elszakítják azokat, kis molekulájú peptidet vagy aminosavat adva. A különböző proteázok különböző aminosavkötésekből álló peptidkötésekre hathatnak, így a tripszin nem minden peptidkötésre hat.
Proteáz tartalom
A bőriparban a szőrtelenítés és a lágyítás során nagymértékben használták a proteázokat, ami időt takarít meg és javítja a munkahigiéniát. A proteáz használható selyemtelenítésre, húsok puhítására, bortisztításra is. Klinikailag használt gyógyászati célokra, például a dyspepsia pepszin kezelésére, a hörghurut savas proteáz kezelésére, a vaszkulitisz skrupulus proteáz kezelésére, valamint a hasnyálmirigy-proteáz, a hasnyálmirigy tejkoagulációs proteáz tisztított sebészeti szeptikus sebek és a mellüreg plazmamembrán tapadásának kezelésére. Az enzimes mosószer egy új termék a mosószerekben, amely lúgos proteázt tartalmaz, amely eltávolíthatja a vérfoltokat és a fehérjefoltokat a ruhákon, de használatakor vigyázni kell, hogy ne érintkezzen a bőrrel, hogy ne károsítsa a bőr felületén lévő fehérjéket, amelyek kiütéseket, ekcémát és más allergiás jelenségeket okozhatnak.
A fehérjék hidrolízisét katalizáló enzimek. Sokféle létezik, a legfontosabbak a pepszin, a tripszin, a hiszton, a papain és a Bacillus subtilis proteáz. A proteáznak szigorú szelektivitása van a reakció szubsztrátjára, egy proteáz csak egy bizonyos peptidkötésre képes hatni a fehérjemolekulában, például a tripszin az alkáli aminosavak által képzett peptidkötések hidrolízisét katalizálja. A proteázok széles körben elterjedtek, főként az emberek és állatok emésztőrendszerében, és nagy mennyiségben fordulnak elő növényekben és mikroorganizmusokban. A növények és állatok korlátozott erőforrásai miatt a proteázkészítmények ipari előállítása főként fermentációval történik, olyan mikroorganizmusok felhasználásával, mint a Bacillus subtilis és az Aspergillus oryzae.
Széles körben használt
A proteáz az egyik legfontosabb ipari enzim, amely katalizálja a fehérjék és peptidek hidrolízisét, és széles körben megtalálható állati szervekben, növényi szárakban és levelekben, gyümölcsökben és mikroorganizmusokban. A proteázokat széles körben használják a sajtgyártásban, a hús puhítására és a növényi fehérjék módosítására. Ezenkívül a pepszin, a hasnyálmirigy oltó, a karboxi-peptidáz és az aminopeptidáz az emberi emésztőrendszerben található proteázok, amelyek hatására az emberi szervezet által bevitt fehérjéket kis molekulájú peptidekre és aminosavakra hidrolizálják.
A sütőiparban jelenleg használt proteázok a penészproteázok, a bakteriális proteázok és a növényi proteázok. A proteázok alkalmazása a kenyérgyártásban a glutén tulajdonságait olyan formában változtatja meg, amely eltér az erők hatásától és a redukálószerek kémiai reakciójától a kenyérmódosítás során. A diszulfidkötések felbontása helyett a proteázok hatása a glutént alkotó háromdimenziós hálószerkezet szétkapcsolása. A proteázok szerepe a kenyérgyártásban elsősorban a tészta erjedési folyamatában nyilvánul meg. A proteázok hatására a lisztben lévő fehérjék peptidekre és aminosavakra bomlanak le, hogy szénforrással lássák el az élesztőt és elősegítsék az erjedést.
Lépjen kapcsolatba velünk most!
Ha szüksége van Price-ra, kérjük, töltse ki elérhetőségét az alábbi űrlapon, általában 24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot. Ön is küldhet nekem e-mailt info@longchangchemical.com munkaidőben ( 8:30-18:00 UTC+8 H.-Szombat ) vagy használja a weboldal élő chatjét, hogy azonnali választ kapjon.
| Összetétel Glükoamiláz | 9032-08-0 |
| Pullulanase | 9075-68-7 |
| Xilanáz | 37278-89-0 |
| Celluláz | 9012-54-8 |
| Naringináz | 9068-31-9 |
| β-Amiláz | 9000-91-3 |
| Glükóz-oxidáz | 9001-37-0 |
| alfa-amiláz | 9000-90-2 |
| Pektináz | 9032-75-1 |
| Peroxidáz | 9003-99-0 |
| Lipáz | 9001-62-1 |
| Kataláz | 9001-05-2 |
| TANNASE | 9025-71-2 |
| Elasztáz | 39445-21-1 |
| Ureáz | 9002-13-5 |
| DEXTRANASE | 9025-70-1 |
| L-laktil-dehidrogenáz | 9001-60-9 |
| Dehidrogenáz malát | 9001-64-3 |
| Koleszterin-oxidáz | 9028-76-6 |