Mi a különbség az élesztő, a sütőpor és a szódabikarbóna között? Használhatók-e együtt?
Az élesztő, a sütőpor és a szódabikarbóna három olyan gyakori kovász- vagy habosítószer, amelyet a háziasszonyok vagy az ételek szerelmesei jól ismernek, és szinte nélkülözhetetlenek minden háztartás konyhájában.
Azok azonban, akik újak a konyhában, vagy nem ismerik a tésztákat, nem biztos, hogy ismerik e három termék jellemzőit és a különbségeket. Melyiket mikor érdemes használni?
Ma, azáltal, hogy részt vesz a cukrászati munka több mint 30 éves profi cukrász Hu mester az Ön számára, hogy megmagyarázza, annak érdekében, hogy megértse egy pillantásra. Tanulja meg ezt a tudást, kezdő is gőz puha és fehér és finom párolt kenyeret.
Első: élesztő
Az élesztő néhány egysejtű gomba, képes a cukrot alkohollá és szén-dioxiddá erjeszteni, a természetben elterjedt, tipikus parthenogenetikus anaerob mikroorganizmusok, aerob és anaerob körülmények között képesek túlélni, egyfajta természetes zöld és biztonságos kovászanyag.
Az élesztőpor erjedési elve az, hogy az élesztőpor és a tészta nagy mennyiségű szén-dioxidot termel egy bizonyos hőmérséklet és páratartalom mellett, hogy elérje a tészta emelkedését elősegítő hatást. Ez egy egyszeri erjesztés, vagyis miután a tésztát összekeverik, elkezd erjedni, általában a hőmérséklet túl magas, az élesztő elpusztul, túl alacsony, a tészta nem lesz képes emelkedni, az élesztő víz hőmérsékletét a legjobb 30-40 fokon szabályozzák. Ha az erjedés során némi cukrot adunk a tésztához, az felgyorsítja az erjedési folyamatot.
Az élesztőport elsősorban erjesztésre használják, ez egyfajta természetes biológiai baktérium, amely nem káros az emberi szervezetre. És mivel gyorsan erjedő és biztonságos, leginkább az otthoni konyhákban használják. Az emberek gyakran használják tésztás zsemle, kifli vagy palacsinta párolásához.
Második: sütőpor
A sütőpor egy összetett térfogatnövelő anyag, fehér por, amely szódabikarbónából készül savas anyagok és kukoricaliszt mint töltőanyag hozzáadásával, más néven sütőpor és habosító por. Egyes receptúrák alumíniumtartalmúak A sütőpor erjedési elve a hő jelenlétében történő másodlagos erjedés. Ez akkor történik, amikor a párolt zsemle a párolóedényre kerül, hővel találkozik, majd erjedésnek indul. Az emelkedését nem befolyásolja a hőmérséklet és a páratartalom, és semleges anyag.
Sütőpor hatása emelkedik gyors pelyhes, is használják a gyártás a tészta, ez több használt sütés, mint a sütemények, barack torta, kekszek és így tovább, párolt kenyér és vegyes gabona torta is használható, de viszonylag kevesebb. Különösen a hozzáadott alumínium nem jó az emberi egészségre.
Harmadszor: szódabikarbóna
Itt az ehető szódabikarbónára utal, nem pedig az ipari szódabikarbónára és a szódabikarbónára, amely szén-dioxid elnyelése után szódabikarbóna oldatából vagy kristályaiból készül. A szódabikarbóna egy lúgos anyag, nem tudja elősegíteni a tészta erjedését, de fontos szerepe van, az és a savas anyagok és az ólom semlegesítése, vagyis a túlerjesztett tészta esetében a savanyú íz semlegesítésére használják, a hatás nagyon jó.
Természetesen a szódabikarbóna vagy lúg használata volt a tésztakészítés módja, amikor az élesztőt még nem találták fel, vagyis a szódabikarbóna a savas anyagok semlegesítésére szolgált, amelyek könnyen keletkeztek, amikor az emberek lisztet trágyázva vagy régi élesztőt használva tésztát készítettek. A felhasznált szódabikarbóna mennyisége általában: 1 kata liszt 5-6 gramm szódabikarbónával, általában a tészta nem ragad a kézhez és édesen eszik, ez a legmegfelelőbb felhasználási mennyiség.
A szódabikarbónát süteményekben is lehet használni, én szódabikarbónával sütöttem barackos ropogósat. A szódabikarbóna tisztításhoz is remekül használható, mosogatómosáshoz, tűzhelylap letörléséhez stb.
Mindhárom habképző anyag nagyjából ugyanúgy működik: nagy mennyiségű szén-dioxid gázt termel a tésztában, amely a főzés során felmelegedve kitágul, és a lisztet pihe-puha és ízletes lesz. Az elv azonban más és más. Az élesztőliszt az élesztő erjedésének biológiai folyamatán keresztül fejeződik be, nem csak biztonságos és ártalmatlan, hanem a tészta tápértékének javításának hatásával is; míg a szódabikarbóna és a habosító por kémiai folyamat, súlyosan károsítja a lisztben lévő B-vitaminokat.
A legjobb, ha nem keverjük össze ezeket a habosító szereket, nehogy kémiai reakciókat idézzünk elő, és befolyásoljuk az ízét! Különleges körülmények között azonban együtt is használhatók. Mert én már használtam őket, amikor kukoricadarás habtejszínt készítettem, először a sütőport tettem bele, majd az élesztőt, és a szódabikarbónát a liszt felfuttatása után használtam, és elég jó késztermék lett belőle.