Hogyan befolyásolják a lágyítószerek a festékek tapadását a PVC-n?
A kísérleti próbafestések újabb körével ezúttal 2 rész átlátszó adalékanyagot adunk az eredeti nyomdafesték 1 részéhez. Ekkor a pigmentált nyomdafestéknek már csak 33% a részaránya, és megállapítható, hogy ennek a keveréknek a nyomtathatóságát tovább optimalizáltuk, és a színek még mindig a legtöbb gyártó termékeinél elfogadott tartományon belül vannak. A nyomdafestékek konfigurálásakor különböző márkájú nyomdafestékeket kell tesztelni, mert sok olyan nyomdafesték van, amelynek színe 50% adalékanyagokkal keverve hígul, míg néhánynál nem történik semmilyen változás. A gyártók által a nyomdafestékek összeállításához használt adalékanyagok és lágyítók a legfontosabb tényezők, amelyek a nyomdafestékek minőségében különbséget okoznak, a lágyítók a legfontosabb összetevők, amelyeket a legtöbb esetben reduktoroknak is neveznek.
A megfelelő mennyiségű nyomdafesték és a megfelelő mennyiségű redukálószer összekeverésével a festék kevésbé lesz viszkózus, ezáltal javul a nyomdafesték nyomtathatósága. Általában a négyszínű nyomtatásban nem kell redukálószert hozzáadni, és a szitanyomás során a nyomdafesték pontok kialakulását a szitanyomóháló mérete határozza meg. Ha a háló elhagyja a hordozó felületét, az a tintapont torzulásához vezet, és a nyomtatott kép elmosódott lesz. A redukálószer a tartályban olyan tiszta és átlátszó, mint a víz, ha egy kanálnyit kanalazunk belőle, kicsit olyan érzésünk lesz, mintha tiszta olaj lenne, és a gyártó utasításait szigorúan be kell tartani a használatakor. Ha túl sok redukálószert adunk hozzá, a nyomdafesték nehezen fog egyesülni a textíliával, függetlenül attól, hogy mennyi szárítószert adunk hozzá, milyen lassú a nyomtatási sebesség, és mennyi ideig tart a szárítószer áthaladása. Ezért óvatosnak kell lennie a redukálószerek hozzáadásakor.
A lágyítószerek olyan vegyi anyagok, amelyek rugalmasabbá és rugalmasabbá teszik a nyomtatott anyagokat, és a PVC-ben (polivinil-klorid) való alkalmazásuk nagyon gyakori. A rugalmas PVC-hez vagy más műanyagokhoz hozzáadott lágyítószer típusa és mennyisége nagymértékben függ a nyomtatott anyagtól elvárt mechanikai, termikus és elektromos tulajdonságoktól. A lágyítószerek képesek a hordozó felületére vándorolni és befolyásolni a festék tapadását. A hordozó felületén maradt lágyítók egyfajta szennyeződést jelentenek, ami csökkenti a hordozó felületi energiáját. Minél több szennyeződés van a felületen, annál alacsonyabb a felületi energia, és annál kevésbé fog tapadni a tinta. Ennek elkerülése érdekében nyomtatás előtt enyhe tisztító oldószerrel tisztíthatjuk a szubsztrátokat, hogy javítsuk a nyomtathatóságukat.
2. Hány lámpát kell használnom a gyógyításhoz?
Bár a festékrendszerek és a hordozóanyagtípusok eltérőek, általában elegendő egy lámpás kikeményítő rendszer. Természetesen, ha elegendő költségvetéssel rendelkezik, választhat egy kétlámpás kikeményítő egységet is a kikeményítési sebesség növelése érdekében. Ami miatt a két keményítő lámpa jobb, mint az egy, az az, hogy a kétlámpás rendszer több energiát juttat a szubsztrátumhoz ugyanolyan átviteli sebesség és paraméterbeállítások mellett. Az egyik kérdés, amire összpontosítanunk kell, hogy a vulkanizáló egység elegendő-e a normál sebességgel nyomtatott tinta szárításához.
3. Hogyan befolyásolja a tinta viszkozitása a nyomtathatóságot?
A legtöbb tinta tixotróp, ami azt jelenti, hogy viszkozitásuk a nyírással, az idővel és a hőmérséklettel változik. Ezenkívül minél nagyobb a nyírási sebesség, annál kisebb lesz a tinta viszkozitása; minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál kisebb lesz az éves tinta. A szitanyomó festékek általában jó eredményeket érnek el a nyomdagépen, de esetenként a nyomdai beállításoktól és a nyomdai előkészítő beállításoktól függően problémák adódnak a nyomtathatósággal. A nyomdagépen lévő festék viszkozitása is eltér a patronban lévő viszkozitásától. A tintagyártók meghatározott viszkozitási tartományt határoznak meg termékeik számára. A túl híg vagy túl alacsony viszkozitású tintákhoz a felhasználó adott esetben sűrítőszert is adhat, míg a túl sűrű vagy túl magas viszkozitású tintákhoz hígítószert is adhat.