Hogyan oldhatom meg azt a problémát, hogy a nyomdafesték nem kaparja tisztára?
A nyomdaiparban gyakran találkozunk egy trükkös problémával - a nyomdafestékkel, amely nem akar tisztán lekaparódni. A probléma hátterében álló okok összetettek és összefonódnak, és minden egyes láncszem jelentős hatással lehet a nyomtatási minőségre.
Először is beszéljünk a tinta viszkozitásának tényezőjéről. Amikor a tinta viszkozitása megnő, a belső fizikai tulajdonságai jelentősen megváltoznak. Akárcsak egy szorosan kötött csoport, a viszkozitás növekedése növeli a tintamolekulák közötti kölcsönhatást és a felületi feszültséget. Ez a változás "erőcsatát" vált ki, amikor a nyomógép a tintával érintkezik. A facsaró ideális esetben simán el tudja távolítani a tintát a lemezhenger tartalék részéből, de ahogy a tinta viszkozitása megváltozik, úgy nő a hatása, megbontva az eredeti egyensúlyt. Ez az egyensúlyhiány olyan, mintha hirtelen súlyt adnánk egy mérleg egyik végére, ami megakadályozza, hogy a nyomófej teljesen eltávolítsa a festéket, ami végső soron a termék minőségét befolyásolja. A probléma megoldására megfelelő mennyiségű hígítót adhatunk a tinta viszkozitásának csökkentésére. A hígító hozzáadásakor a tinta típusától és a tényleges viszkozitástól függő bizonyos arányban, lassan kell hozzáadni, és jól meg kell keverni, hogy alaposan elkeveredjen. Ez a jelenség néhány klasszikus nyomdai kísérletben is megfigyelhető. Bizonyos körülmények között, ahogy a festék viszkozitása fokozatosan növekszik, a nyomtatványon lévő festékmaradványok egyre súlyosabbá válnak.
Ezután nézze meg a facsaró nyomását. A nyomdagép első indításakor a nyomógép nyomását általában alacsonyra állítják be, hogy elkerüljék a nyomógép által a lemezhenger túlzott kopását. A nyomdagép sebességének növekedésével azonban a helyzet bonyolulttá válik. A nagy sebességnél a nyomófejre a nyomóhengeren lévő festék hatása gyorsan megnő, akárcsak egy hirtelen széllökés a nyugodt tavon, az eredeti gyenge egyensúly azonnal megbomlik, aminek következtében a nyomófej nem tudja tisztára kaparni a festéket. Ebben az esetben a kezelőnek a gép sebességének növekedésével összhangban időben növelnie kell a facsaró nyomását. Általában a nyomdagépen felszerelt nyomásbeállító eszközzel a nyomást kis lépésekben lehet növelni, miközben a nyomtatási hatást figyeljük, amíg el nem érjük az ideális festékkaparási állapotot. A tényleges nyomdai termelésben ez a helyzet nem ritka. Például a nagy sebességű rotációs újságnyomtatás során, ha a nyomógép nyomását nem állítják be időben, az újságon lévő festék könnyen elmosódik.
A használat során a tintával kapcsolatos problémákat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Hosszabb használat után a tinta összetétele megváltozik. Egyrészt a tintában lévő pigmentek a keringtetési folyamat során fokozatosan kicsapódnak. Ez olyan, mint egy kevert oldat, amelyben az oldott anyagok lassan kicsapódnak, miután hosszú ideig állni hagyják. Másrészt a levegőben lévő vízgőz megragadja a lehetőséget, hogy az oldószer elpárolgásakor behatoljon a tintába. Ennek oka, hogy az oldószer elpárolgása miatt a tinta körül a környezeti páratartalom egyensúlya felborul, és a vízgőz lecsapódik, és feloldódik a tintában. Ezek a változások mind befolyásolhatják a tinta általános teljesítményét, nagymértékben csökkentve annak törlési tulajdonságait, és megnehezítve a nyomógép számára a tinta eltávolítását. A tinta öregedésének megelőzése érdekében rendszeresen cserélhetjük a tintát, és biztosíthatjuk, hogy a nyomtatási környezet páratartalma stabil legyen. A páratartalom-szabályozó berendezéseket, például párátlanítókat vagy párásítókat lehet telepíteni a nyomdai műhelyben, hogy a páratartalmat a festék stabilitásához megfelelő tartományon belül szabályozzák, amely általában 40% és 60% között ajánlott.
Az oldószer jellege is kulcsfontosságú hatással van a tinta-leválasztó hatásra. Ha a keverékben lévő oldószer túl gyorsan elpárolog, az nemcsak a tinta viszkozitását növeli meg gyorsan, hanem egy sor láncreakciót is elindít. A festék szorosan hozzátapad a lemezhenger szabad részeihez, és mivel az oldószer túl gyorsan párolog, ez a tapadó festék zselés állapotúnak tűnik. Képzelje el a lemezhenger egy nagy sebességgel forgó korongként. Amikor áthalad a nyomógépen, ez a zselatinos festék úgy viselkedik, mint a szuperragasztó, és a nyomógépnek nehéz teljesen eltávolítania azt a lemezhenger egyetlen forgatásával. Ennek eredményeképpen ez a festék a nyomathordozóra kerül. Ezen a ponton kell beállítani az oldószer elpárolgási sebességét. Ezt megtehetjük az oldószer megfelelőbb sebességgel párolgó oldószerrel való helyettesítésével, vagy egy adalékanyag, például egy késleltető hozzáadásával. Ha viszont az oldószer túl lassan párolog, akkor a lemezhenger nem foglalt részein lévő festék nem szárad meg időben a lemezhenger felületén, és állapota hasonló lesz, mint a pöttyös területeken lévő festéké. Amikor a nyomathordozó áthalad a lemezhengeren, ez a meg nem száradt festék könnyen átkerülhet a hordozóra, ami nyomtatási minőségi problémákat okoz. Ebben az esetben gyorsabb párolgási sebességű oldószert választhat, vagy megfelelően megnövelheti a nyomtatási környezet hőmérsékletét, de ügyeljen arra, hogy a megnövelt hőmérséklet ne befolyásolja hátrányosan a többi nyomdai anyagot és berendezést.
A nyomóhenger élettartama szintén fontos tényező. Ahogy a nyomóhenger folyamatosan ellátja feladatát, a felülete fokozatosan elkopik a nyomógép ismételt hatása alatt. Ez olyan, mint egy gyakran viselt cipő, amelynek talpa egyre simábbá és simábbá válik. A nyomóhenger felületének ez a változása növeli a festékkel való affinitását, ami közvetlenül megnehezíti a nyomófejnek a festék lekaparását. Az elhasználódott nyomóhengerek javíthatók olyan eljárásokkal, mint a felület csiszolása és újrakrómozása, amelyek helyreállítják a felület érdességét és csökkentik a festék tapadását. Ha a nyomógörgő kopása túlságosan erős, a nyomtatási minőség biztosítása érdekében időben újat kell cserélni.
A pengék illeszkedése szintén döntő fontosságú. Ha a rásegítő penge túl puha és a szög túl lapos, a légnyomás "rontóvá" válhat. A légnyomás hatására a rásegítő penge meghajlik azon a ponton, ahol a henger felületével érintkezik. Az ideális rakodási módszer a pontos "pont" érintkezés, de ez széles "felületi" érintkezéssé válik, amely nem tudja hatékonyan eltávolítani a festéket a henger tartalék részeiről (nem pontozott részeiről). E probléma megoldásához a rásegítőpenge-egységet újra kell állítani, megfelelő keménységű rásegítőpenge-anyagot kell kiválasztani, és a rásegítőpenge szögét megfelelő tartományba, általában 30° és 60° közé kell állítani.
Nem szabad alábecsülni a tányérgörgő-szerelvény összehangoltságának problémáját. Általánosságban elmondható, hogy ha a lemezgörgő kifutása 10-en belül van, a színregisztrációra és a termékminőségre gyakorolt hatása csekély lehet. A helyzet azonban megváltozik, ha a henger a hosszabb ovális átmérőjű oldalról a rövidebb oldalra fut. A pillanatnyi távolság e hirtelen változása, valamint az a tény, hogy a nyomógörgő egy külső erő, amely a hengerre hat, és a kettő közötti időkülönbség miatt a nyomógörgő nyomása egy lemezciklus alatt hol feszül, hol lazul, ami viszont részleges elkenődést okoz. Ez olyan, mint egy tánc, amelynek stabil ritmusa van, de hirtelen ritmuszavar lép fel, ami befolyásolja az összhatást. A lemezgörgő-szerelvény összehangoltságából adódó probléma megoldására a lemezgörgő felszerelésekor nagy pontosságú mérőszerszámot kell használni, hogy a lemezgörgő koncentrikusan legyen felszerelve, és az eltérés nagyon kis tartományon belül legyen szabályozva. Ha a koncentráltsági problémát a nyomtatási folyamat során fedezik fel, a gépet időben le kell állítani, hogy a lemezgörgő helyzetét újra be lehessen állítani.
Az oldószer maga is számos problémával jár. Az oldószerbe kerülő víz komoly problémát jelent, mivel az oldószert a tintával együtt használják. Ahogyan az élelmiszerrel keveredett szennyeződések, úgy az oldószerbe kerülő víz is közvetlenül károsítja a tinta általános teljesítményét, ami rossz tintaátvitelt eredményez. Ezért gondoskodjon arról, hogy az oldószer tárolóedénye jól zárva legyen, hogy az oldószer ne érintkezzen nedvességgel. Ha az oldószer vízzel szennyezett, időben cserélje ki újjal. Ezenkívül a nem megfelelő oldószerkeverés is káros következményekkel járhat. A megfelelő oldószerkeverék olyan, mint egy precíz kulcs, amely a tinta megfelelő sebességgel történő száradását eredményezi. A nem megfelelő keverék hatására a tinta túl gyorsan vagy túl lassan szárad meg, ami a rossz kaparás problémájához vezet. Az oldószert a festék típusának és a nyomtatási környezetnek megfelelően kell elkészíteni, és az elkészítés során pontos mérőeszközöket kell használni. Ezenkívül, ha maga az oldószer szennyeződéseket tartalmaz, például alacsony tisztaságú vagy magas víztartalmú, az szintén negatív hatással lesz a festék teljesítményére. A szennyeződéseket tartalmazó oldószereket szűréssel lehet eltávolítani a szennyeződésekből, vagy egyszerűen jó minőségű oldószerekkel lehet helyettesíteni.
A tinta elmaradása szintén könnyen figyelmen kívül hagyható ok. A nem keringtetett tinta olyan, mint egy pangó víz, és viszkozitása nehezen szabályozható. Ennek oka, hogy a tinta tixotróp tulajdonságai miatt a teljesítménye romlik, ha nem keringtetik. Ugyanakkor a tintatartályban a tinta felületén bőr képződik, ami növeli annak valószínűségét, hogy a megszáradt tinta a lemezhengerhez tapad, ami viszont tisztátalan kaparáshoz vezet. A festék nem keringetésének problémájának megoldására egy festékkeringető rendszer telepíthető, amely biztosítja, hogy a festék folyamatosan és stabilan keringjen a nyomtatási folyamat során, és a festékkeringető csöveket és a festéktartályokat rendszeresen tisztítani kell, hogy megakadályozza a festék felhalmozódását és a csövekben a bőr kialakulását.
Végül a tintakeverő is lehet a bűnös. Használat után a tintakeverő felemelt felülete többé-kevésbé megtapad a tintához. A használat számának növekedésével a tinta mennyisége fokozatosan felhalmozódik. Amikor az oldószer teljesen elpárolog, csak száraz tinta marad. A későbbi használat során, mivel a tintatartályban lévő tinta nem tudja teljesen megnedvesíteni a tintakeverő felületén lévő száraz tintát, ez a zselatinos tinta átkerül a lemezhenger felületére, amikor a tintakeverő a lemezhengerrel együtt forog. Rendkívül erős tapadása miatt a nyomólemezhenger egy fordulat után nehezen tudja eltávolítani, ami azt a problémát eredményezi, hogy a festék nem törlődik le teljesen a nyomathordozóról, ami különösen nyilvánvaló a nyomathenger nem pontozott részein. A tintapálca esetében a felületén lévő tintamaradványokat rendszeresen meg kell tisztítani. Speciális oldószerrel lehet áztatni és tisztítani, hogy a felület tiszta és maradékmentes legyen. Ugyanakkor használat közben a festékpálca forgási sebességét megfelelően növelni lehet, hogy a festék egyenletesebben keveredjen a tartályban, és csökkentse a festék tapadását a festékpálcához.
Feltételezhetjük, hogy ha ki lehet fejleszteni egy intelligens felügyeleti rendszert, amely valós időben figyeli a festék különböző paramétereit, a nyomógép nyomását, a lemezhenger állapotát stb., és automatikusan beállítja a paramétereket egy előre beállított modell szerint, akkor nagymértékben csökkenthető a festék nem tiszta lekaparásának problémája. Egy ilyen rendszer a repülőgépipar komplex rendszereinek valós idejű felügyeleti és vezérlési technológiájára támaszkodhat, érzékelőkkel gyűjthet adatokat, és algoritmusokat használhat elemzéshez és döntéshozatalhoz, új minőségbiztosítást hozva a nyomdaipar számára.
Lépjen kapcsolatba velünk most!
Ha szüksége van a fotoiniciátor árára, kérjük, töltse ki elérhetőségét az alábbi űrlapon, általában 24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot. Ön is küldhet nekem e-mailt info@longchangchemical.com munkaidőben ( 8:30-18:00 UTC+8 H.-Szombat ) vagy használja a weboldal élő chatjét, hogy azonnali választ kapjon.