I. Mi a szennyvízszabályozó?
A szennyvízszabályozó a következőkre utal: a szennyvíztisztításban a bejövő és kimenő vízszerkezetek áramlásának szabályozására használt szerkezet.
Leginkább gyárak szennyvízállomásán, ipari parki szennyvíztisztító telepeken használják.
II. Szennyvízszabályozó, fontos ez?
Nagyon fontos! Különösen az ipari szennyvíz, a változó körülmények, az egyenetlen vízminőség és az instabil víz könnyen csökkenti a szennyvízkezelés általános hatását, és nem tudja teljes mértékben kihasználni a kezelőberendezés tervezési terhelését.
A szabályozó tartály beállításával a szennyvizet nem befolyásolhatják a szennyvíz csúcsáramlásának vagy csúcskoncentrációjának változásai.
III. Mi a szennyvízszabályozó tartály konkrét szerepe?
A szabályozó medence három fő szerepkörben foglalható össze: a vízmennyiség szabályozása + kiegyensúlyozott vízminőség + előkezelés.
Konkrétan a szabályozás szerepe főként a következő szempontokban tükröződik:
1. A szennyvíztisztítási terhelés pufferkapacitásának biztosítása, a tisztítórendszer terhelésében bekövetkező drasztikus változások megelőzése érdekében;
2. a szennyvízáramlás ingadozásának csökkentése a kezelőrendszerbe, hogy a szennyvízkezelésben használt vegyi anyagok adagolási aránya stabil és az adagolóberendezés kapacitásának megfelelő legyen;
3. A szennyvíz pH-értékének szabályozásában és a vízminőség stabilizálásában maguknak a különböző szennyvizeknek a semlegesítő képességét lehet kihasználni a semlegesítési folyamat során a vegyszerfelhasználás csökkentése érdekében;
4. a mérgező anyagok magas koncentrációjának megakadályozása, hogy közvetlenül a biokémiai kezelőrendszerbe kerüljenek;
5. Ha a gyár vagy más rendszerek ideiglenesen leállítják a szennyvízkibocsátást, a rendszer normál működésének biztosítása érdekében továbbra is folytathatja a szennyvíz bevitelét a tisztítórendszerbe.
IV. Melyek a szabályozó tartályok osztályozásai?
A szabályozó medence típusa szerint 2 kategóriába sorolható: vízmennyiség-szabályozó medence és vízminőség-szabályozó medence.
Öt. Hogyan kell megérteni a vízszabályozót?
A vízszabályozás viszonylag egyszerű, általában csak egy egyszerű medencét kell létrehozni, hogy fenntartsák a szükséges szabályozási medence mennyiségét, és a víz egyenletes legyen.
Szennyvíztisztítás az egyszerű vízszabályozás kétféleképpen: az egyik a vonal a szabályozás, a bemeneti víz általában használt gravitációs áramlás, vízszivattyúk, hogy fokozza a legmagasabb vízszint a medencében nem magasabb, mint a tervezési szint a vízbevezető cső, a legalacsonyabb vízszint a holt vízszint, a tényleges mélysége a víz általában 2 ~ 3 m. A másik a szabályozási vonalon kívül van, a medence szabályozása egy bypassban található, amikor a szennyvíz áramlási sebessége túl magas, a felesleges szennyvíz egy szivattyúval a szabályozó medencébe, amikor az áramlási sebesség a tervezési áramlási sebesség alatt van, majd a szabályozó medencéből vissza a medencébe. Amikor az áramlási sebesség alacsonyabb, mint a tervezési áramlási sebesség, majd a szabályozási medencéből vissza a vízgyűjtő kútba, és a későbbi kezelésre küldjük.
A szabályozási vonalon kívül a szabályozási vonalhoz képest a szabályozási medence nem függ a vízbevezető cső magasságától, az építés és a vízelvezetés kényelmesebb, de a szabályozandó vízmennyiséget kétszer kell felemelni, ami energiát fogyaszt. Általában soron belüli szabályozásra tervezték.
Hat. Hogyan lehet megérteni a vízminőség-szabályozási medencét?
A vízminőség-szabályozás feladata a szennyvízkeverés különböző időpontban vagy különböző forrásokból történő keverése, hogy a vízminőség kiáramlása egyenletesebb legyen, annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy a későbbi kezelőberendezések túlzott hatású terheléssel szemben ellenálljanak.
1. A teljesítményszabályozás hozzáadása: a teljesítmény hozzáadása a szabályozó medencében van, a vízminőség kötelező szabályozásához további járókerék-keverés, fúvólevegő-keverés, szivattyú keringtetés és egyéb berendezések használata, berendezése viszonylag egyszerű, jó működési eredmények, de magas működési költségek.
2. Differenciális áramlási mód szabályozás: a differenciális áramlási mód használata kényszerített szabályozás, így a különböző időpontokban és különböző koncentrációjú szennyvíz vízminőség a saját hidraulikus keverés, így alapvetően nincs működési költség, de a berendezés összetettebb.
Hét. Miért van szükség néhány szabályozó medencének levegőztető berendezésre is?
A szabályozó fő szerepe a víz mennyiségének és a vízminőségnek a szabályozása, de mivel a víz a szabályozóba bizonyos mennyiségű lebegő szilárd anyagot is tartalmaz, a szabályozó nem ad hozzá keverőberendezést, hogy a lebegő szilárd anyagok kicsapódjanak, csökkentve a szabályozó térfogatát, valamint a levegőztető berendezés elsősorban a keverés céljára szolgál, a levegőztető keverés, mint a mechanikus keverés karbantartása kicsi, kisebb beruházás, könnyebb elérni. Ezen túlmenően néhány szennyvíztisztító telep javíthatja a szennyvíz biokémiáját előszellőztetéssel.
Mi a hatása a túlzott klórion-tartalomnak a szennyvíz biokémiai kezelésében és az ellenintézkedések megszüntetésében?
A mikroorganizmusok azonos ozmotikus nyomás alatt jól növekednek, például a mikroorganizmusok 5 ~ 8,5 g / L NaC1 oldat tömegében; alacsony ozmotikus nyomáson (p (NaC1) = 0.1g / L), nagyszámú oldat vízmolekulák behatolnak a mikroorganizmusok testébe, a mikrobiális sejtterjedés, súlyos törés, ami a mikroorganizmusok halálához vezet; a magas ozmotikus nyomáson (p (NaC1) = 200g / L), mikrobiális Nagy ozmotikus nyomáson (p (NaC1) = 200g / L), nagyszámú vízmolekulák a testben szivárognak ki a testből (azaz: dehidratáció), így a sejtek plazmafal szétváláson mennek keresztül.
Mikrobiális egység szerkezete a sejt, a sejtfal egyenértékű a félig áteresztő membránnal, a klór koncentrációja kisebb vagy egyenlő, mint 2000mg / L, a sejtfal ellenáll az ozmotikus nyomás 0,5-1,0 légköri nyomás, még akkor is, ha a sejtfal és a citoplazma membránnal párosulva bizonyos fokú szívóssággal és rugalmassággal rendelkezik, a sejtfal ellenáll az ozmotikus nyomás nem lesz nagyobb, mint 5-6 légköri nyomás.
De amikor a kloridionok koncentrációja a vizes oldatban 5000mg / L vagy annál nagyobb, az ozmotikus nyomás körülbelül 10-30 légköri nyomásra nő, ilyen nagy ozmotikus nyomáson a mikrobiális vízmolekulák nagyszámú vízmolekulák behatolnak a testen kívüli oldatba, ami a sejtvíz elvesztéséhez és a plazmalemma fal szétválasztásához vezet, és súlyos esetekben a mikrobiális halál. A mérnöki tapasztalati adatok azt mutatják, hogy: ha a klór koncentrációja a szennyvízben nagyobb, mint 2000mg / L, a mikroorganizmusok aktivitása elnyomódik, a COD eltávolítási arány jelentősen csökken; ha a klórionok koncentrációja a szennyvízben nagyobb, mint 8000mg / L, ez az iszap térfogatának bővülését eredményezi, a nagyszámú buborékok elárasztásának vízfelülete, a mikroorganizmusok egymás után elpusztulnak.
Gátolja az iszaptevékenységet
Amikor a biokémiai rendszer klórion-koncentrációja drasztikusan hirtelen megváltozik, az iszap karbonizációs teljesítménye és a nitrifikációs teljesítmény gyorsan gyengül vagy akár el is tűnik, ami jelentősen csökkenti a COD eltávolítási arányt, a nitrifikációs folyamat nitrit felhalmozódását, még akkor is, ha javítja az oldott oxigént a szennyvízben, a hatás nem nyilvánvaló. Vagyis az aktív iszapnak van egy bizonyos toleranciája a kloridionok koncentrációjával szemben, és amikor a kloridionok koncentrációja meghalad egy bizonyos értéket, a rendszer lebontási kapacitása csökken, amíg a rendszer elveszíti a kezelési kapacitást.
A kloridion hirtelen változása jobban zavarja a rendszert, mint a kloridion fokozatos változása. A szervesanyag-bontás sebessége a kloridion emelkedésével csökken, ezért az alacsony F/M (tápanyag-aktív iszap tömegarány) arány alkalmasabb a kloridionokat tartalmazó szennyvíz kezelésére.
A kloridionok megváltoztatták az iszapban lévő mikroorganizmusok összetételét, és megváltoztatták az iszap ülepedőképességét és a szennyvíz SS-ét, ami súlyos iszapveszteséghez, az aktív iszap koncentrációjának csökkenéséhez, az iszapindex növekedéséhez és a 30 perces ülepedési sebesség csökkenéséhez vezetett.
Az aktivált iszap mikroszkópos vizsgálatának eredményei azt mutatták, hogy az alacsony sótartalom azt mutatta, hogy a benne lévő biológiai fázis viszonylag gazdag, sokféle fonalas baktériummal, bakteriális kolloiddal és protozoával, és az aktivált iszap részecskéi nagyon nagyok voltak, a bakteriális kolloid zárt volt, és a flokkok bizonyos fokú tömörséggel rendelkeztek. A bejövő víz klórion-koncentrációjának növekedésével, amikor a klórion-mutáció az eredeti 150mg / L-ről 1000mg / L-re változik, a fonalas baktériumok és a protozoa alapvetően nem léteznek, és a bakteriális kolloid sűrűbbé válik, ebben az időben a flokok kicsi, szokatlanul szorosak lesznek. A szennyvízben lévő szerves anyagok lebontása elsősorban a szennyvízben lévő nagyszámú mikroorganizmus közös tevékenységétől függ, és a klórionok növekedése az aktív iszapban lévő mikroorganizmusok nemzetségszámának csökkenéséhez vezet, ami a szervesanyag-bontási sebesség csökkenéséhez vezet.
Szennyvíz biokémiai kezelőrendszer a klórion-tartalomban, hogy mennyi lesz hatással a mikroorganizmusokra
1. A sótartalom növekedésével az aktív iszap növekedése csökken. Növekedési görbéje megváltozik: az adaptációs időszak hosszabbá válik; a logaritmikus növekedési időszak növekedési sebessége lassabbá válik; a növekedési időszak időtartamának lassulása hosszabbá válik;
2. A sótartalom fokozza a mikroorganizmusok légzését és a sejtlízist;
3. A sótartalom csökkenti a szerves anyagok biológiai lebonthatóságát és lebonthatóságát. Így a szerves anyag eltávolítási és lebontási sebessége csökken. Bár a levegőztetési idő meghosszabbítása javíthatja a szerves anyag eltávolításának hatékonyságát, de egy bizonyos idő alatt a levegőztetési idő növekedésével a szerves anyag eltávolítási aránya lassan emelkedik. Gazdasági megfontolások alapján a levegőztetési idő meghosszabbításával a nagy sótartalmú szerves anyagok eltávolítási arányának javítása nem kívánatos;
4. A szervetlen sók erősítik az aktív iszap ülepedését. A sótartalom növekedésével az iszapindex csökken;
5. Az aktív iszap háziasítása a nagy sótartalmú szennyvizek kezeléséhez szükséges eszköz a kezelőrendszer sikeréhez. Az aktív iszap háziasítása a mikrobiális anyagcserének a magas sótartalmú környezethez való alkalmazkodása és a sótűrő baktériumok elszaporodásának lehetővé tétele.
Hogyan lehet kiküszöbölni a kloridionok hatását?
1. Az aktív iszap háziasítása
A biokémiai tápvíz klórion-tartalmának fokozatos növelésével a mikroorganizmusok kiegyenlítik az intracelluláris ozmotikus nyomást vagy védik az intracelluláris protoplazmát saját ozmotikus nyomásszabályozó mechanizmusaik révén, amelyek magukban foglalják az alacsony molekulatömegű anyagok összegyűjtését egy új extracelluláris védőréteg kialakításához, saját anyagcsereútjaik szabályozását, a genetikai összetétel megváltoztatását stb. Ezért a normál aktív iszap rövid idő alatt alkalmazkodik a magas sótartalmú környezethez.
Ezért a normál aktivált iszap egy bizonyos ideig háziasítható a magas klórion-tartalmú szennyvíz kezelésére egy bizonyos klórion-tartományon belül. Bár az aktív iszap a háziasítás révén javíthatja a rendszer klórion-tűrési tartományát és a rendszer kezelési hatékonyságát, a háziasított aktív iszapban lévő mikroorganizmusok klórion-tűrési tartománya korlátozott, és érzékenyek a környezet változásaira. Ha a klórion-környezet hirtelen megváltozik, a mikroorganizmusok alkalmazkodása azonnal megszűnik. A domesztikáció csak a mikroorganizmusok átmeneti fiziológiai alkalmazkodása a környezethez való alkalmazkodáshoz, és nem rendelkezik genetikai jellemzőkkel. Ennek az alkalmazkodásnak az érzékenysége nagyon kedvezőtlen a szennyvíztisztítás szempontjából.
Az aktív iszap háziasítási ideje általában 7-10d, a háziasítás javíthatja az iszap mikroorganizmusok toleranciájának mértékét a sókoncentrációval szemben, az aktív iszap koncentrációjának csökkenése a háziasítás korai szakaszában a sóoldat növekedése miatt mérgező a mikroorganizmusokra, így egyes mikroorganizmusok elpusztulnak, ami negatív növekedésként jelenik meg, és a környezethez alkalmazkodott mikroorganizmusok a háziasítás késői szakaszában kezdenek szaporodni, így az aktív iszap koncentrációja növekszik. Az 1,5% és 2,5% nátrium-klorid oldatban az aktív iszap által végzett COD eltávolítást tekintve a háziasítás korai és késői szakaszában a COD eltávolítása 60% és 80%, illetve 40% és 60% volt.
2. Magas kloridion-koncentrációjú szennyvíz hígítása
A kloridionok koncentrációjának csökkentése érdekében a biokémiai rendszerben a befolyó vizet úgy lehet hígítani, hogy a kloridionok a toxikus tartomány értékénél alacsonyabbak legyenek, és a biológiai kezelés ne legyen gátolt. Előnye, hogy a módszer egyszerű, könnyen üzemeltethető és kezelhető; hátránya, hogy növeli a kezelés méretét, az infrastrukturális beruházást és az üzemeltetési költségeket. A Yangli szennyvíztisztító telep esetében a nagy vízmennyiség és a folyamatos működés miatt még az online műszereken keresztül is egy bizonyos időpontban mért magas kloridion-koncentráció, de a célzott hígítás működőképessége gyenge. Ezért ez a módszer alkalmasabb olyan gyárak és vállalkozások számára, amelyek magas kloridion-koncentrációjú szennyvizet termelnek.
3. Válasszon egy ésszerű eljárást
A különböző kloridion-tartalom különböző koncentrációi esetén különböző kezelési folyamatok kiválasztása, az anaerob folyamat megfelelő kiválasztása a klórion-koncentráció tartományának csökkentése érdekében a hátsó szekvencia aerob szakaszában.
4.Increase DO a biokémiai rendszerben
Megfelelően növelje az oldott oxigént a biokémiai rendszerben az aktív iszap aktivitásának biztosítása érdekében.
5. A fennmaradó iszapot ürítse ki
Növelje a maradék aktív iszap ürítését annak érdekében, hogy az iszap a logaritmikus növekedési időszakban növekedjen, a szennyezőanyagok eltávolítási hatékonyságának javítása érdekében.
6. Tápanyagforrás hozzáadása
Az iszap anyagcseréje felgyorsul, ha az oldott oxigén mennyisége nő. Az iszap anyagcseréjének biztosítása érdekében gondoskodnunk kell a megfelelő tápanyagellátásról, és ha szükséges, bizonyos tápanyagforrásokat adhatunk hozzá az iszap aktivitásának biztosítása érdekében.
| Foszfonátok Adalékanyagok, korróziógátlók és kelátképző szerek | |
| Amino-trimetilén-foszfonsav (ATMP) | CAS-szám: 6419-19-8 |
| 1-hidroxi-etilidén-1,1-difoszfonsav (HEDP) | CAS-szám: 2809-21-4 |
| Etilén-diamin-tetra(metilén-foszfonsav) EDTMPA (szilárd) | CAS-szám: 1429-50-1 |
| Dietilén-triamin-penta (metilén-foszfonsav) (DTPMPA) | CAS-szám: 15827-60-8 |
| 2-foszfonobután-1,2,4-trikarbonsav (PBTC) | CAS-szám: 37971-36-1 |
| 2-hidroxi-foszfonoecetsav (HPAA) | CAS-szám: 23783-26-8 |
| HexaMethyleneDiamineTetra (metilén-foszfonsav) HMDTMPA | CAS-szám: 23605-74-5 |
| Poliamino-poliéter-metilén-metilén-foszfonsav (PAPEMP) | |
| Bis(hexametilén-triamin-penta(metilén-foszfonsav)) BHMTPMP | CAS-szám: 34690-00-1 |
| Hidroxietilamino-di(metilén-foszfonsav) (HEMPA) | CAS-szám: 5995-42-6 |
| Foszfonátok sói | |
| Aminotrimetilén-foszfonsav tetranátriumsója (ATMP-Na4) | CAS-szám: 20592-85-2 |
| Aminotrimetilén-foszfonsav penta-nátriumsója (ATMP-Na5) | CAS-szám: 2235-43-0 |
| Az 1-hidroxi-etilidén-1,1-difoszfonsav mononátriuma (HEDP-Na) | CAS-szám: 29329-71-3 |
| (HEDP-Na2) | CAS-szám: 7414-83-7 |
| Az 1-hidroxi-etilidén-1,1-difoszfonsav tetranátriumsója (HEDP-Na4) | CAS-szám: 3794-83-0 |
| Az 1-hidroxi-etilidén-1,1-difoszfonsav káliumsója (HEDP-K2) | CAS-szám: 21089-06-5 |
| Etilén-diamin-tetra (metilén-foszfonsav) penta-nátrium só (EDTMP-Na5) | CAS-szám: 7651-99-2 |
| Dietilén-triamin-penta(metilén-foszfonsav) heptanátriumsója (DTPMP-Na7) | CAS-szám: 68155-78-2 |
| Dietilén-triamin-penta(metilén-foszfonsav) nátriumsója (DTPMP-Na2) | CAS-szám: 22042-96-2 |
| 2-foszfonobután-1,2,4-trikarbonsav, nátriumsó (PBTC-Na4) | CAS-szám: 40372-66-5 |
| HexaMethyleneDiamineTetra (MethylenePhosphonic Acid) HMDTMPA-K6 káliumsója | CAS-szám: 53473-28-2 |
| A bisz-hexametilén-triamin-penta(metilén-foszfonsav) BHMTPH-PN(Na2) részlegesen semlegesített nátriumsója | CAS-szám: 35657-77-3 |
| Polikarboxil antiszkaláns és diszpergálószer | |
| Poliakrilsav (PAA) 50% 63% | CAS-szám: 9003-01-4 |
| Poliakrilsav nátriumsó (PAAS) 45% 90% | CAS-szám: 9003-04-7 |
| Hidrolizált polimaleinsav-anhidrid (HPMA) | CAS-szám: 26099-09-2 |
| Maleinsav és akrilsav kopolimerje (MA/AA) | CAS-szám: 26677-99-6 |
| Akrilsav-2-Akrilamid-2-Metilpropán-szulfonsav kopolimer (AA/AMPS) | CAS-szám: 40623-75-4 |
| TH-164 Foszfino-karbonsav (PCA) | CAS-szám: 71050-62-9 |
| Biológiailag lebomló vízkőoldó és diszpergálószer | |
| Poliepoxiszuccinsav nátrium (PESA) | CAS-szám: 51274-37-4 |
| CAS-szám: 109578-44-1 | |
| Poliaszparaginsav nátriumsója (PASP) | CAS-szám: 181828-06-8 |
| CAS-szám: 35608-40-6 | |
| Biocid és algicid | |
| Benzalkónium-klorid (dodecil-dimetil-benzilammónium-klorid) | CAS-szám: 8001-54-5, |
| CAS-szám: 63449-41-2, | |
| CAS-szám: 139-07-1 | |
| Izotiazolinonok | CAS-szám: 26172-55-4, |
| CAS-szám: 2682-20-4 | |
| Tetrakis(hidroximetil)foszfónium-szulfát (THPS) | CAS-szám: 55566-30-8 |
| GLUTARALDEHID | CAS-szám: 111-30-8 |
| Korróziógátlók | |
| A toliltriazol nátriumsója (TTA-Na) | CAS-szám: 64665-57-2 |
| Toliltriazol (TTA) | CAS-szám: 29385-43-1 |
| 1,2,3-Benzotriazol nátriumsója (BTA-Na) | CAS-szám: 15217-42-2 |
| 1,2,3-Benzotriazol (BTA) | CAS-szám: 95-14-7 |
| A 2-Merkaptobenzotiazol nátriumsója (MBT-Na) | CAS-szám: 2492-26-4 |
| 2-Merkaptobenzotiazol (MBT) | CAS-szám: 149-30-4 |
| Oxigén elszívó | |
| Ciklohexilamin | CAS-szám: 108-91-8 |
| Morpholine | CAS-szám: 110-91-8 |
| Egyéb | |
| Nátrium-dietil-hexil-szulfoszukcinát | CAS-szám: 1639-66-3 |
| Acetil-klorid | CAS-szám: 75-36-5 |
| TH-GC zöld kelátképző szer (glutaminsav, N,N-diessav, tetranátrium só) | CAS-szám: 51981-21-6 |