Leírás
A festéket a védendő vagy díszítendő tárgy felületén bevonják, és egy folyamatos filmet képezhet, amely szilárdan rögzül a bevonandó tárgyhoz, szerepe elsősorban négy pont: védelem, díszítés, a termék hibáinak elfedése és egyéb különleges szerep a termék értékének növelésére. Az ok, hogy miért van ilyen fontos szerepe, amely elválaszthatatlan a bevonatban lévő adalékanyagoktól, ma megismerkedünk a bevonatban lévő nedvesítő és diszpergáló szerrel.
I. A cselekvés elve.
1. Mechanikai értelemben a pigmentek közegben történő diszpergálásának legalapvetőbb célja a pigmentgyártási folyamat során a szárítás során keletkező oleofil összetartó részecskék diszpergálása. Amikor a részecskék finomsága kisebb lesz, a szabad felület megnő, és javítja a pigment optikai tulajdonságait, mint például: színező teljesítmény, fényesség, fényesség, fedőképesség vagy átlátszóság.
2. Az általános diszpergálószer-őrleményrendszerekben, mint például a tinták és bevonatok, a gyanta a formuláció egyik összetevője, azonban a gyanta és a diszpergálószer a pigmentekben versenyeznek egymással. A diszpergálószer adszorpciós képességét a pigment felületén a gyanta is befolyásolja, és a gyanta és a diszpergálószer versenyezni fog egymással a pigment felületén való adszorpció lehetőségéért. De a diszpergálószer és a gyanta közötti különbség a diszpergálószer pigmentfelületen való adszorpciójának gyorsasága, a diszpergálószer nemcsak rendkívül erős adszorpciós erővel rendelkezik a pigmenten, hanem jó affinitással is rendelkezik az oldószerhez. A pigment felületén lévő gyanta a valóságban csak nedvesítő szerepet játszik, hosszú ideig nem merül a pigment felületén, idővel a gyanta lassan elhagyja a pigment felületét, és flokkulációhoz vezet, bár a gyanta jelenléte még mindig akadályozza a diszpergálószer lehorgonyzását a pigment felületén. Ezért a gyanta kiválasztásakor meg kell vizsgálni a gyanta által hozott filmképző funkciót, és nem szükséges más jó nedvesítő vagy őrlő gyantát választani. Ezenkívül az őrlési alapanyag gyantatartalmát elegendőnek kell tekinteni a képlet stabilitásának fenntartásához.
3. A diszpergálószer használata a csiszolóalapban, a hagyományos csiszolóalaphoz képest, a formulájának legkritikusabb beállítása a gyantaoldat koncentrációja. A hagyományos őrleményben a gyanta koncentrációja magas, és a kitölthető pigment mennyisége alacsony. Bár a gyanta koncentrációjának csökkentésével maga a diszperziós közeg viszkozitása csökkenthető, és a pigmenttöltet mennyisége növelhető, az ilyen diszperziós rendszer nem stabil, és nem használható a tényleges gyártásban. Ha jó diszpergálószert használnak, a diszperziós rendszer alacsonyabb gyantakoncentráció mellett stabilizálható, így a pigmenttöltés az őrlemény alapanyagában jelentősen javítható. A diszpergálószer oldott lánca által a közegben létrehozott térhatár csökkenti a részecskék közötti szívást és nagymértékben csökkenti az őrlési viszkozitást, ami az egyik oka annak, hogy a pigmenttöltés javítható. A diszpergálószer hatására a pigmenttöltet mennyiségének növekedése különböző diszpergáló rendszerekkel változik, de a beállítási folyamatban az őrlési alapanyagot mérsékelt viszkozitással kell tartani.
Másodszor, a felhasználási mód és az adagolás.
A nedvesítő- és diszpergálószer adagját a diszpergált pigmentnek megfelelően kell meghatározni, és a legjobb adagolás a pigment felületén sűrű, egymolekulás adszorpciós réteg kialakulásán alapul. Ha az adagolás túl kicsi, a diszpergálószer nem tudja megmutatni előnyeit, a túl nagy adagolás pedig befolyásolja az őrlés stabilitását. Ez főként annak köszönhető, hogy a túlzsúfolt nedvesítő diszpergálószer a pigment felületén nem tudja teljesen kinyújtani a diszpergálószer oldott láncait, és emellett a nagy mennyiségű szabad diszpergálószer negatív hatással van a bevonófilmre.
A tényleges működési folyamatban az elméleti szabályok szerint kiszámíthatjuk a diszpergálószer hozzávetőleges mennyiségét, majd középpontként használhatjuk, hogy felfelé és lefelé lebegjen, és megfigyelhetjük a teljesítménymutatók, például a diszpergált rendszer viszkozitásának, filmfényének és színezőerejének változását a diszpergálószer mennyiségével, amikor a diszpergálószer mennyisége mérsékelt, a diszpergált rendszer viszkozitása nyilvánvalóan minimális értékkel rendelkezik, míg a film fényessége és színezőereje nagy értékkel bír.
