július 3, 2024 Longchang Chemical

Miért nem lehet túl magas az oldott oxigén a szennyvíztisztításban?

Az aerob tisztítórendszer folyamatelve az aerob mikroorganizmusok anyagcseréjének felhasználása a szennyvízben lévő szerves szennyező anyagok ártalmatlan szén-dioxiddá és vízzé, valamint a saját túlélésükhöz szükséges energiává történő átalakítására, és az oxigén szükséges a mikroorganizmusok normális élettevékenységének fenntartásához. Tehát minél magasabb az oldott oxigén, annál jobb lesz az aerob rendszer kezelési hatása?

Mielőtt válaszolna erre a kérdésre, először is értse meg a táplálék és a mikro-arány fogalmát az aerob rendszerben. Vegyük példaként az általánosan használt aktíviszapos rendszert, ahol a levegőztető tartályba juttatott teljes BOD-mennyiség és a levegőztető tartályban naponta lévő aktív iszap teljes mennyiségének aránya a mikroorganizmusok táplálék-aránya (amelyben a táplálékként szolgáltatott BOD a mikroorganizmusok számára biztosított tápláléknak tekinthető).

Az élelmiszer-mikroba arány kiszámításának képlete a következő:

F/M=Q*BOD5/(MLVSS*Va)

F: Élelmiszer az élelmiszert jelenti, a rendszerbe kerülő élelmiszer mennyiségét (BOD).

M: mikroorganizmus az aktív anyag mennyiségét jelöli (iszap térfogata).

Q: vízmennyiség, BOD5: a befolyó BOD5 értéke

MLVSS: az aktív iszap koncentrációja

Va: a levegőztető tartály térfogata

Általában a táplálék és a mikro-arány megfelelő tartománya 0,1-0,25kgBOD5/kgMLSS.d. A túl magas táplálék és mikro-arány azt jelzi, hogy a mikroorganizmusok túl sok táplálékkal rendelkeznek, és a levegőztető tartály magas terhelésű üzemállapotban van, míg a túl alacsony táplálék és mikro-arány azt jelenti, hogy a levegőztető tartály alacsony terhelésű üzemállapotban van.

Az élelmiszer mikro-arány túl magas és túl alacsony, milyen eredmények jelennek meg?

1. Ha a levegőztető tartály az élelmiszer-mikroarány megfelelő tartományában van, az aktivált iszap flokk szerkezete jó, jó telepítési teljesítmény, tiszta és átlátszó víz;

2. Ha a levegőztető tartály magas élelmiszer-mikro arányú üzemállapotban van, még a túlterheléses működés miatt is, a felesleges élelmiszer, az aktív iszap ülepedési teljesítményének romlása, a zavaros víz, a szennyvíz BOD-ban nehezen bomlik le teljesen;

3. Ha a levegőztető tartály alacsony élelmiszer-mikroarányú üzemállapotban van, az elégtelen élelmiszer miatt az aktivált iszap könnyen megjelenik az öregedési jelenség.

A hosszú távú, alacsony tápanyag-mikrohányadosú működés az iszap kioldódásához vezethet, és akár az aktív iszap fonalas baktériumainak elszaporodását is előidézheti.

Amikor az aktív iszap öregedési jelensége bekövetkezik, és az iszap deflocculációját váltja ki, az aktív iszap flokiszerkezete lazábbá válik, és a szennyvíz sok finom iszapdarabot tartalmaz, ami a szennyvíz tisztaságának csökkenését és a vízminőség romlását eredményezi.

A táplálék-mikro arány megértése után megvizsgáljuk az oldott oxigén hatását a kezelés hatására.

Ha a levegőztető tartály magas élelmiszer-mikro-arányú üzemben van, a viszonylag magas oldott oxigénszint fenntartása kedvező, felgyorsíthatja a szennyvízben lévő szerves anyagok lebomlási sebességét.

Amikor a levegőztető tartály alacsony élelmiszer-mikro arányú üzemállapotban van, ha még mindig magas oldott oxigénszintet tart fenn, az élelmiszerhiány miatt, elősegíti az aktív iszap endogén anyagcseréjét, hogy felgyorsítsa az aktív iszap flokkulációs jelenségét, amelyet általában a túlterhelés jelenségének neveznek. A magas oldott oxigén felgyorsítja a mikroorganizmusok anyagcseréjét, akkor adhat egy képet néhány példát, ez olyan, mint egy személy, abban az esetben, ha nem eszik elég ételt, akkor is hagyja, hogy keményen dolgozzon, csak felgyorsíthatja a formáját a ritkulás, amíg a halál.

Ezért az aerob rendszer működésében az oldott oxigén koncentrációjának szabályozásának szorosan kapcsolódnia kell az élelmiszer-mikro-arány szabályozásához, a magas élelmiszer-mikro-arány szabályozhatja az oldott oxigén magasabb koncentrációját, elősegítheti a szerves szennyező anyagok hatékony lebontását. Ezzel szemben, ha az élelmiszer-mikroarány nem elegendő, az oldott oxigén koncentrációját viszonylag alacsonyan kell szabályozni, csökkenteni kell az endogén anyagcsere sebességét, az iszap öregedésének és az iszap deflocculációs jelenségének elkerülése érdekében, de csökkentheti az energiafogyasztást és megtakaríthatja az üzemeltetési költségeket. A gyakorlatban az aerob tartály oldott oxigénjét a ventilátor frekvenciájának szabályozásával, a futási idővel vagy a légtelenítő szelep méretének beállításával szabályozhatjuk.

A szennyvízkezelés a párolgás-kristályosítás elvében, a folyamat ismerete mi?

A vegyiparban, az ipari termelési iparban a párologtatás, a párologtatás és a koncentráció, a párologtatás és a kristályosítás közös folyamatok, a párologtatás és a kristályosítás jelenleg szélesebb körben használják az ipari szennyvízkezelésben, a párologtatás és a kristályosítás elve mi?

A párolgás elve

A párologtatás elve az, hogy a nem illékony oldott anyagokat tartalmazó oldatot forrásban lévő párologtatás, és a gőzből mozogjon ki, hogy az oldatban lévő oldott anyagok koncentrációja növelje az egység működését, a párologtatási műveleteket széles körben használják a vegyiparban, a petrolkémiai iparban, a párologtatás kristályosítás, a párologtatás és a koncentráció egy közös típusú folyamat.

A párolgás-kristályosítás elve

A párolgás kristályosítása a párolgás folyamatán keresztül történik, az oldószer elpárolgásával az eredeti telítetlen oldat fokozatosan telített oldattá, telített oldattá, majd fokozatosan túltelített oldattá válik, majd az oldott anyag elkezd kicsapódni a túltelített oldatból. Sok oldott anyag kristályok formájában (amorf csapadék formájában is) kicsapódhat, ez a kristályosodási folyamat.

A párologtatási műveleteknél a párologtató kristályosítást az oldószer eltávolítására, az oldat telítettségi szintjének növelésére, majd ezt követően a szilárd termék kicsapása érdekében történő hőkezelésre vagy hűtésre kerül sor, hogy szilárd oldott anyagot kapjunk.

Hogyan működik a párologtatás-kristályosítás

Párolgás kristályosítási művelet, a szükség van egy állandó hőenergia-ellátás, a hőforrás az iparban használt általában vízgőz, és párologtatás a legtöbb anyag egy vizes oldat, párologtatás gőz is termelt vízgőz, annak érdekében, hogy könnyen megkülönböztetni az előbbi nevezik fűtési gőz vagy nyers gőz, az utóbbi ismert, mint a másodlagos gőz.

Vegyük a párologtatás kristályosítás, a működési mód: légköri nyomás, nyomás alá helyezés, dekompressziós (vákuum) párolgás.

Párologtatási kristályosítási eljárás

A párologtató kristályosítás során a párologtatás villámpárologtatási módját (flash párologtatás) fogják általában használni: ez egy speciális dekompressziós párologtatás, a forró oldat nyomását az oldat hőmérsékletén a telítési nyomásnál alacsonyabb nyomásra csökkentik, majd a víz egy része a nyomás csökkentésének pillanatában felforr, hogy elpárologjon. A gyorspárologtatás előnye, hogy elkerülhető a hőátadó felületen lévő vízkő réteg létrehozása, a gyorspárologtatást nem kell fűteni, a hő a saját érzékeny hő kiválasztásából származik.

Hőszivattyú párologtatás is az egyik párologtatás kristályosítási folyamat, növeli a nyomást és a hőmérsékletet a másodlagos gőz, újra felhasználva, mint párologtatás a fűtési gőz, az úgynevezett hőszivattyú párologtatás vagy gőz újrakompressziós párologtatás.

A hőszivattyú elpárologtatása a hőciklus rovására a magas minőségű energia (mechanikai energia, elektromos energia) vagy a magas hőmérsékletű hőenergia egy részének fogyasztása, a hő az alacsony hőmérsékletű tárgyból az energiafelhasználó eszköz magas hőmérsékletű tárgyába kerül.

A párologtatási kristályosítási folyamat elvégzésekor azt is figyelembe kell vennünk, hogyan válasszuk ki a megfelelő párologtatási kristályosítási berendezést.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő párologtató kristályosító berendezést?

A helyzetnek megfelelően a sók elpárologtatásához a kényszerített keringtetésű párologtatót részesítik előnyben. Ha a sók koncentrációja alacsony, akkor az elölről leeső filmes elpárologtató + kényszerített keringetésű elpárologtató is használható a működés és a kezdeti beruházás csökkentése érdekében. Más, nem sók párologtatására a hullófilmes elpárologtatót részesítik előnyben.

 

Foszfonátok Adalékanyagok, korróziógátlók és kelátképző szerek
Amino-trimetilén-foszfonsav (ATMP) CAS-szám: 6419-19-8
1-hidroxi-etilidén-1,1-difoszfonsav (HEDP) CAS-szám: 2809-21-4
Etilén-diamin-tetra(metilén-foszfonsav) EDTMPA (szilárd) CAS-szám: 1429-50-1
Dietilén-triamin-penta (metilén-foszfonsav) (DTPMPA) CAS-szám: 15827-60-8
2-foszfonobután-1,2,4-trikarbonsav (PBTC) CAS-szám: 37971-36-1
2-hidroxi-foszfonoecetsav (HPAA) CAS-szám: 23783-26-8
HexaMethyleneDiamineTetra (metilén-foszfonsav) HMDTMPA CAS-szám: 23605-74-5
Poliamino-poliéter-metilén-metilén-foszfonsav (PAPEMP)
Bis(hexametilén-triamin-penta(metilén-foszfonsav)) BHMTPMP CAS-szám: 34690-00-1
Hidroxietilamino-di(metilén-foszfonsav) (HEMPA) CAS-szám: 5995-42-6
Foszfonátok sói
Aminotrimetilén-foszfonsav tetranátriumsója (ATMP-Na4) CAS-szám: 20592-85-2
Aminotrimetilén-foszfonsav penta-nátriumsója (ATMP-Na5) CAS-szám: 2235-43-0
Az 1-hidroxi-etilidén-1,1-difoszfonsav mononátriuma (HEDP-Na) CAS-szám: 29329-71-3
 (HEDP-Na2) CAS-szám: 7414-83-7
Az 1-hidroxi-etilidén-1,1-difoszfonsav tetranátriumsója (HEDP-Na4) CAS-szám: 3794-83-0
Az 1-hidroxi-etilidén-1,1-difoszfonsav káliumsója (HEDP-K2) CAS-szám: 21089-06-5
Etilén-diamin-tetra (metilén-foszfonsav) penta-nátrium só (EDTMP-Na5) CAS-szám: 7651-99-2
Dietilén-triamin-penta(metilén-foszfonsav) heptanátriumsója (DTPMP-Na7) CAS-szám: 68155-78-2
Dietilén-triamin-penta(metilén-foszfonsav) nátriumsója (DTPMP-Na2) CAS-szám: 22042-96-2
2-foszfonobután-1,2,4-trikarbonsav, nátriumsó (PBTC-Na4) CAS-szám: 40372-66-5
HexaMethyleneDiamineTetra (MethylenePhosphonic Acid) HMDTMPA-K6 káliumsója CAS-szám: 53473-28-2
A bisz-hexametilén-triamin-penta(metilén-foszfonsav) BHMTPH-PN(Na2) részlegesen semlegesített nátriumsója CAS-szám: 35657-77-3
Polikarboxil antiszkaláns és diszpergálószer
Poliakrilsav (PAA) 50% 63% CAS-szám: 9003-01-4
Poliakrilsav nátriumsó (PAAS) 45% 90% CAS-szám: 9003-04-7
Hidrolizált polimaleinsav-anhidrid (HPMA) CAS-szám: 26099-09-2
Maleinsav és akrilsav kopolimerje (MA/AA) CAS-szám: 26677-99-6
Akrilsav-2-Akrilamid-2-Metilpropán-szulfonsav kopolimer (AA/AMPS) CAS-szám: 40623-75-4
TH-164 Foszfino-karbonsav (PCA) CAS-szám: 71050-62-9
Biológiailag lebomló vízkőoldó és diszpergálószer
Poliepoxiszuccinsav nátrium (PESA) CAS-szám: 51274-37-4
CAS-szám: 109578-44-1
Poliaszparaginsav nátriumsója (PASP) CAS-szám: 181828-06-8
CAS-szám: 35608-40-6
Biocid és algicid
Benzalkónium-klorid (dodecil-dimetil-benzilammónium-klorid) CAS-szám: 8001-54-5,
CAS-szám: 63449-41-2,
CAS-szám: 139-07-1
Izotiazolinonok CAS-szám: 26172-55-4,
CAS-szám: 2682-20-4
Tetrakis(hidroximetil)foszfónium-szulfát (THPS) CAS-szám: 55566-30-8
GLUTARALDEHID CAS-szám: 111-30-8
Korróziógátlók
A toliltriazol nátriumsója (TTA-Na) CAS-szám: 64665-57-2
Toliltriazol (TTA) CAS-szám: 29385-43-1
1,2,3-Benzotriazol nátriumsója (BTA-Na) CAS-szám: 15217-42-2
1,2,3-Benzotriazol (BTA) CAS-szám: 95-14-7
A 2-Merkaptobenzotiazol nátriumsója (MBT-Na) CAS-szám: 2492-26-4
2-Merkaptobenzotiazol (MBT) CAS-szám: 149-30-4
Oxigén elszívó
Ciklohexilamin CAS-szám: 108-91-8
Morpholine CAS-szám: 110-91-8
Egyéb
Nátrium-dietil-hexil-szulfoszukcinát CAS-szám: 1639-66-3
Acetil-klorid CAS-szám: 75-36-5
TH-GC zöld kelátképző szer (glutaminsav, N,N-diessav, tetranátrium só) CAS-szám: 51981-21-6

Kapcsolatfelvétel

Hungarian