A biokémiai rendszerek fejlesztése közvetlenül befolyásolja a nitrogén- és foszforeltávolítást.
A biokémiai rendszer nitrogén- és foszforeltávolító hatásának javítása az egyik legfontosabb célkitűzés a szennyvíztisztításban. A következőkben néhány gyakori optimalizálási eszköz szerepel:
1. Oxigén környezet ellenőrzése
Az aerob zóna, az anoxikus zóna és az anaerob zóna ésszerű elosztásának megvalósítása a biológiai nitrogén- és foszforeltávolítási folyamathoz szükséges mikrokörnyezet biztosítása érdekében. Állítsa be a levegőztetés mennyiségét az oldott oxigén (DO) szintjének szabályozására az aerob zónában a nitrifikációs reakció elősegítése érdekében. Biztosítson elegendő tartózkodási időt az anoxikus zónában a denitrifikációs reakció elősegítése érdekében.
2. Az iszap korának (SRT) ellenőrzése
Az iszap korának megfelelő meghosszabbítása elősegíti a nitrifikáló baktériumok növekedését és a nitrifikációs folyamatot. A foszfor eltávolításához az iszap korát egyensúlyban kell tartani, hogy elegendő foszfor-polimerizáló mikroorganizmus maradjon.
3. Tápanyag-egyensúly
Biztosítson elegendő és kiegyensúlyozott szén-, nitrogén- és foszforforrást a mikrobiális nitrogén- és foszforeltávolítás igényeinek kielégítésére. A külső szénforrások, például a metanol és az ecetsav adagolását a befolyó víz minőségének megfelelően állítsa be a denitrifikációs folyamat elősegítése érdekében.
4. Visszatérési és mentesítési stratégia
Optimalizálja a belső recirkulációt és az iszapvisszavezető áramlást a nitrát- és foszfáteltávolítás hatékonyságának javítása érdekében. Szabályozza az iszapürítést a rendszer mikrobiális egyensúlyának fenntartása érdekében.
5. Bemeneti előkezelés
Fizikai vagy kémiai módszerekkel (pl. ülepítéssel, flotálással) távolítsa el a beáramló vízből a lebegő szilárd anyagokat és egyes tápanyagokat, hogy csökkentse a biokémiai rendszer terhelését.
6. Mikroorganizmusok beoltása és kiválasztása
Mikrobatörzsek beoltása a hatékony nitrogén- és foszforeltávolítás érdekében a rendszer kezelési kapacitásának javítása érdekében. Speciális funkcionális mikroorganizmusok növekedésének elősegítése biológiai szelekció vagy biológiai szabályozás révén.
7. Az iszap koncentrációjának ellenőrzése
A megfelelő iszapkoncentráció (MLSS) fenntartása a rendszer kezelési hatékonyságának javítása érdekében.
8. Monitoring és elemzés
Rendszeresen ellenőrizze az olyan mutatókat, mint a nitrogén és a foszfor, valamint az olyan fontos paramétereket, mint a pH, a DO, a hőmérséklet stb., hogy időben kiigazítsa az üzemeltetési stratégiát. Az iszap tükrözéses vizsgálata a mikrobiális fázisban bekövetkező változások megfigyelésére a rendszer működésének értékelése érdekében.
9. A folyamatáramlás optimalizálása
A nitrogén- és foszforeltávolítás hatékonyságának javítása érdekében fontolja meg fejlett kezelési eljárások, például szekvenáló szakaszos reaktor (SBR), oxidációs árok, membrán bioreaktor (MBR) stb. alkalmazását.
10. Birkózzon meg a tápvízterhelés ingadozásával
A tápvíz terhelésének ingadozása esetén tegye meg a megfelelő intézkedéseket, például a nagy terhelésű tápvíz hígítását, hogy megvédje a mikroorganizmusokat a hatásoktól. A fenti optimalizálási eszközök átfogó alkalmazásával a biokémiai rendszer nitrogén- és foszforeltávolító hatása jelentősen javítható a hatékonyabb szennyvízkezelés elérése érdekében.