{"id":4429,"date":"2021-03-09T14:01:53","date_gmt":"2021-03-09T14:01:53","guid":{"rendered":"https:\/\/longchangchemical.com\/?p=4429"},"modified":"2026-04-28T10:41:48","modified_gmt":"2026-04-28T10:41:48","slug":"biotransformation-of-saponins","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/longchangchemical.com\/hu\/biotransformation-of-saponins\/","title":{"rendered":"A szaponinok biotranszform\u00e1ci\u00f3ja"},"content":{"rendered":"

A szaponinok a glikozidok egy olyan oszt\u00e1lya, amelyben az aglikonok triterp\u00e9n- vagy szter\u00e1nvegy\u00fcletek. Ezek sz\u00e1mos k\u00ednai n\u00f6v\u00e9nyi gy\u00f3gyszer, p\u00e9ld\u00e1ul a ginzeng, az \u00e9desgy\u00f6k\u00e9r \u00e9s a jamgy\u00f6k\u00e9r egyik hat\u00e9kony \u00f6sszetev\u0151je (a f\u0151 szaponinok szerkezet\u00e9t az 1. \u00e1bra mutatja). Fokozz\u00e1k az immunit\u00e1st \u00e9s m\u00e1s funkci\u00f3kat. Az irodalomban sz\u00e1mos jelent\u00e9s tal\u00e1lhat\u00f3 a ginzenozidok biotranszform\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l. Jelenleg t\u00f6bb mint 150 f\u00e9le ginzenozidot k\u00fcl\u00f6n\u00edtettek el \u00e9s azonos\u00edtottak. A ginzenozidok Rb1, Rb2, Rc, Rd, Re \u00e9s Rg1 tartalma el\u00e9ri a 80%-t, m\u00edg a ginzenozidok Rg3, Rh2, F2 \u00e9s Compound K (C-K) \u00e9s m\u00e1s ritka szaponinok tartalma kev\u00e9s vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nincs. Tanulm\u00e1nyok kimutatt\u00e1k, hogy n\u00e9h\u00e1ny ritka szaponin j\u00f3 farmakol\u00f3giai aktivit\u00e1ssal rendelkezik. Az alacsony tartalom miatt azonban a k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s termel\u00e9se korl\u00e1tozott. Az azonos t\u00edpus\u00fa ginzenozidoknak ugyanaz az aglikonjuk, de a cukrol\u00e1ncuk elt\u00e9r\u0151. A ritka ginzenozidok \u00e9s az azonos t\u00edpus\u00fa szaponinok magasabb tartalma gyakran csak 2-3 cukorcsoportban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. Ez\u00e9rt a magas szaponin-tartalm\u00fa szaponin enzimatikus hidrol\u00edzis\u00e9vel azonos t\u00edpus\u00fa akt\u00edv ritka szaponin \u00e1ll\u00edthat\u00f3 el\u0151.<\/h4>\n\n\n

Quick answer:<\/strong> A practical enzyme or food-ingredient decision starts with the process target, then checks activity, application window, sensory impact, and batch-to-batch consistency before scale-up.<\/p>\n\n\n\n\n\r\n\r\n\r\n

\"\"<\/figure>\r\n\r\n\r\n\r\n

1. \u00e1bra. A f\u0151 szaponinok szerkezete<\/h4>\r\n\r\n\r\n\r\n

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 glikozid-hidrol\u00e1zok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szelektivit\u00e1ssal rendelkeznek, \u00e9s a ginzenozidok hidrol\u00edzis\u00e9nek \u00fatjai is elt\u00e9r\u0151ek. Amint az 1. t\u00e1bl\u00e1zatban l\u00e1that\u00f3, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 glikozid-hidrol\u00e1zok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ritka ginzenozidok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lhat\u00f3k. Az Rd ginzenozidot az Rb1, Rb2, Rb3 \u00e9s Rc ginzenozidok C-20 k\u00fcls\u0151 cukorcsoportj\u00e1nak hidrol\u00edzis\u00e9vel lehet el\u0151\u00e1ll\u00edtani. A k\u00ednai feh\u00e9r j\u00e1de csig\u00e1b\u00f3l \u00e9s Thermus caldophilusb\u00f3l izol\u00e1lt \u00e9s tiszt\u00edtott \u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z k\u00e9pes az Rb1 ginzenozidot Rd-v\u00e9 alak\u00edtani. Kim \u00e9s munkat\u00e1rsai talajmikroorganizmusokb\u00f3l nyert\u00e9k molekul\u00e1ris kl\u00f3noz\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1val a ginzenozid Rb1 \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amely a Rd rekombin\u00e1ns glikozid-hidrol\u00e1za. Ezt k\u00f6vet\u0151en a kutat\u00f3k Thermotoga thermarumb\u00f3l \u00e9s Bifidobacterium longum H-1-b\u0151l kl\u00f3noztak gl\u00fckozid\u00e1zt, ami jav\u00edtotta a ginzenozid Rd \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t. A Flavobacterium johnsoniae-b\u0151l \u00e9s Thermus thermophilusb\u00f3l rekombin\u00e1ns technol\u00f3gi\u00e1val nyert gl\u00fckozid\u00e1z nemcsak a ginzenozid Rb1-et k\u00e9pes Rd-v\u00e9 alak\u00edtani, hanem a ginzenozid XVII (G17) C-20 cukrol\u00e1nc\u00e1t is hidroliz\u00e1lja, hogy ginzenozid F2-t \u00e1ll\u00edtson el\u0151. A gl\u00fckozid\u00e1z mellett a ginzenozid Rc-t Rd-v\u00e9 alak\u00edtani k\u00e9pes \u03b1-L-arabinofuranozid-hidrol\u00e1zt ginzenggy\u00f6k\u00e9rb\u0151l \u00e9s Leuconostoc sp. A Bifidobacterium breve \u00e9s Bifidobacterium longum fajokb\u00f3l nyert\u00e9k az \u03b1-L-arabinofuranozid-hidrol\u00e1zt \u00e9s az \u03b1-L-arabinopiranozid-hidrol\u00e1zt, amelyek a ginzenozid Rc-t \u00e9s Rb2-t Rd-v\u00e9 k\u00e9pesek \u00e1talak\u00edtani. Az irodalomban arr\u00f3l sz\u00e1moltak be, hogy a Caldicellulosiruptor saccharolyticus \u00e9s a Rhodanobacter ginsenosidimutans \u03b1-L-arabinofuranozid-hidrol\u00e1za nemcsak a ginsenozid Rc-t k\u00e9pes Rd-v\u00e9 hidroliz\u00e1lni, hanem az Mc1 vegy\u00fcletet (C-Mc1) is F2-v\u00e9 alak\u00edtja. A Yu \u00e9s munkat\u00e1rsai \u00e1ltal Aspergillusb\u00f3l izol\u00e1lt \u00e9s tiszt\u00edtott glikozid-hidrol\u00e1z k\u00e9pes az \u00f6sszes Rb1, Rb2, Rb3 \u00e9s Rc ginzenozidot Rd-v\u00e9 alak\u00edtani. N\u00e9h\u00e1ny glikozid-hidrol\u00e1z k\u00e9pes teljesen hidroliz\u00e1lni a C-20 poz\u00edci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 cukrol\u00e1ncokat a molekul\u00e1kban, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Rb1, Rb2, Rb3, Rc \u00e9s Rd glikol t\u00edpus\u00fa ginzenozidokban, hogy l\u00e9trehozza az Rg3 ginzenozidot, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi az Rg3 nagy\u00fczemi el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s amelyet daganatellenes hat\u00f3anyagk\u00e9nt fejlesztettek ki. A Paecilomyces bainier \u00e9s a Microbacterium esteraromaticum gl\u00fckozid\u00e1za k\u00e9pes a ginzenozid Rb1-et k\u00f6zvetlen\u00fcl Rg3-\u00e1 hidroliz\u00e1lni, m\u00edg a Microbacterium esteraromaticumb\u00f3l izol\u00e1lt \u00e9s tiszt\u00edtott gl\u00fckozid\u00e1z k\u00e9pes a ginzenozid Rb2-t Rg3-\u00e1 hidroliz\u00e1lni. A Pseudonocardi\u00e1b\u00f3l molekul\u00e1ris kl\u00f3noz\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1val kl\u00f3nozott rekombin\u00e1ns glikozid-hidrol\u00e1z k\u00e9pes az Rb1, Rb3 \u00e9s Rd ginzenozidokat \u00e1talak\u00edtani az Rg3 el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, egy sor akt\u00edv ritka ginzenozidot lehet el\u0151\u00e1ll\u00edtani a ginzenozidok C-3 poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban l\u00e9v\u0151 cukorcsoport hidrol\u00edzis\u00e9vel. A Sphingomonasb\u00f3l \u00e9s Sphingopyxis alaskensisb\u0151l kl\u00f3nozott rekombin\u00e1ns gl\u00fckozid\u00e1z k\u00e9pes hidroliz\u00e1lni a ginzenozid Rb1, Rb2, Rc, Rd \u00e9s Rg3 molekul\u00e1kban a C-3 poz\u00edci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 cukorl\u00e1ncon k\u00edv\u00fcli gl\u00fck\u00f3zt, \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edtani a G17, az O vegy\u00fcletet (CO), valamint a C-Mc1, F2 \u00e9s Rh2 molekul\u00e1kat. Egyes glikozid\u00e1zok k\u00f6zvetlen\u00fcl hidroliz\u00e1lni tudj\u00e1k a C-3 poz\u00edci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 bels\u0151 gl\u00fckozilcsoportot. P\u00e9ld\u00e1ul a Terrabacter ginsenosidimutans \u00e9s az Esteya vermicola gl\u00fckozid\u00e1za k\u00e9pes hidroliz\u00e1lni a ginsenozid Rb1, Rb2, Rb3, Rc \u00e9s Rd molekul\u00e1k C-3 poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban l\u00e9v\u0151 cukrol\u00e1ncot, hogy el\u0151\u00e1ll\u00edtsa a megfelel\u0151 szaponin LXXV (G75), Y vegy\u00fclet (C-Y), Mx vegy\u00fclet (C-Mx), Mc vegy\u00fclet (C-Mc) \u00e9s C-K vegy\u00fcletet. Ezenk\u00edv\u00fcl egyes glikozid-hidrol\u00e1zok k\u00e9pesek egyidej\u0171leg hidroliz\u00e1lni a glikol t\u00edpus\u00fa ginzenozidok C-20 \u00e9s C-3 cukorcsoportjait. Az Arthrobacter chlorophenolicusb\u00f3l kl\u00f3nozott rekombin\u00e1ns gl\u00fckozid\u00e1z k\u00e9pes az Rb1, Rb2 \u00e9s Rc ginzenozidokat F2-v\u00e9 alak\u00edtani. A Fusobacterium K60-ban, a GE 17-18 endofita gomb\u00e1kban, a Sulfolobus acidocaldariusban, az Aspergillus nigerben \u00e9s a Microbacteriu esteraromaticumban tal\u00e1lhat\u00f3 glikozid-hidrol\u00e1z k\u00e9pes hidroliz\u00e1lni a ginzenozid Rb1-et C-K el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/h4>\r\n\r\n\r\n\r\n

1. t\u00e1bl\u00e1zat. A ginzenozidok glikozid\u00e1z \u00e1ltali biotranszform\u00e1ci\u00f3ja<\/h4>\r\n\r\n\r\n\r\n
\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n
Term\u00e9k<\/td>\r\nAl\u00e1t\u00e9t<\/td>\r\nReakci\u00f3<\/td>\r\nSzervezet<\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nK\u00edna feh\u00e9r j\u00e1de csiga<\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nThermus<\/em>\u00a0<\/em>caldophilus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nKiteny\u00e9sztetlen bakt\u00e9riumok<\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nThermotoga<\/em>\u00a0<\/em>thermarum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nBifidobacterium<\/em>\u00a0<\/em>longum<\/em>\u00a0<\/em>H-1<\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nFlavobacterium<\/em>\u00a0<\/em>johnsoniae<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nThermus<\/em>\u00a0<\/em>thermophilus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nPenicillium<\/em>\u00a0<\/em>oxalicum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nCladosporium<\/em>\u00a0<\/em>fulvum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRc<\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinofuranozid\u00e1z<\/td>\r\nPanax<\/em>\u00a0<\/em>ginseng<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRc<\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinofuranozid\u00e1z<\/td>\r\nLeuconostoc<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRc<\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinofuranozid\u00e1z<\/td>\r\nBifidobacterium<\/em>\u00a0<\/em>breve<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRc<\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinofuranozid\u00e1z<\/td>\r\nBifidobacterium<\/em>\u00a0<\/em>longum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRc<\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinofuranozid\u00e1z<\/td>\r\nCaldicellulosiruptor<\/em>\u00a0<\/em>saccharolyticus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRc<\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinofuranozid\u00e1z<\/td>\r\nRhodanobacter<\/em>\u00a0<\/em>ginsenosidimutans<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb2<\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinopiranozid\u00e1z<\/td>\r\nBifidobacterium<\/em>\u00a0<\/em>breve<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb2<\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinopiranozid\u00e1z<\/td>\r\nBifidobacterium<\/em>\u00a0<\/em>longum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rd<\/td>\r\nRb1\/Rb2\/Rb3\/Rc<\/td>\r\nGlikozid\u00e1z<\/td>\r\nAspergillus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rg3<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nPaecilomyces<\/em>\u00a0<\/em>bainier<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rg3<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nMicrobacterium<\/em>\u00a0<\/em>esteraromaticum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rg3<\/td>\r\nRb2<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nMicrobacterium<\/em>\u00a0<\/em>esteraromaticum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rg3<\/td>\r\nRb1\/Rb3\/Rd<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nPseudonocardia<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
G17<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nSphingomonas<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
G17<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nSphingopyxis<\/em>\u00a0<\/em>alaskensis<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
G17<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nCellulosimicrobium<\/em>\u00a0<\/em>cellul\u00e1nok<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
G75<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nTerrabacter<\/em>\u00a0<\/em>ginsenosidimutans<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
G75<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nEsteya<\/em>\u00a0<\/em>vermicola<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
F2<\/td>\r\nG17<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nFlavobacterium<\/em>\u00a0<\/em>johnsoniae<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
F2<\/td>\r\nG17<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nThermus<\/em>\u00a0<\/em>thermophilus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
F2<\/td>\r\nC-Mc1<\/sub><\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinofuranozid\u00e1z<\/td>\r\nCaldicellulosiruptor<\/em>\u00a0<\/em>saccharolyticus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
F2<\/td>\r\nC-Mc1<\/sub><\/td>\r\n\u03b1-L-Arabinofuranozid\u00e1z<\/td>\r\nRhodanobacter<\/em>\u00a0<\/em>ginsenosidimutans<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
F2<\/td>\r\nRd<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nCellulosimicrobium<\/em>\u00a0<\/em>cellul\u00e1nok<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
F2<\/td>\r\nRb1\/Rb2\/Rc<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nArthrobacter<\/em>\u00a0<\/em>chlorophenolicus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rh2<\/td>\r\nRg3<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nSphingopyxis<\/em>\u00a0<\/em>alaskensis<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
CK<\/td>\r\nRd<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nTerrabacter<\/em>\u00a0<\/em>ginsenosidimutans<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
CK<\/td>\r\nRd<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nEsteya<\/em>\u00a0<\/em>vermicola<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
CK<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nFusobacterium<\/em>\u00a0<\/em>K-60<\/td>\r\n<\/tr>\r\n
CK<\/td>\r\nRb1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nendofita gomb\u00e1k GE 17-18<\/td>\r\n<\/tr>\r\n
CK<\/td>\r\nRb1\/Rb2<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nSulfolobus<\/em>\u00a0<\/em>acidocaldarius<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
CK<\/td>\r\nRb1\/Rb2\/Rb3\/Rc<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nAspergillus<\/em>\u00a0<\/em>niger<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
CK<\/td>\r\nRb1\/Rb2<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nMicrobacteriu<\/em>\u00a0<\/em>esteraromaticum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
C-O<\/td>\r\nRb2<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nCellulosimicrobium<\/em>\u00a0<\/em>cellul\u00e1nok<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
C-Y<\/td>\r\nRb2<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nTerrabacter ginsenosidimutans<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
C-Mc<\/td>\r\nRc<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nTerrabacter ginsenosidimutans<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
C-Mc1<\/td>\r\nRc<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nCellulosimicrobium cellulans<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
C-Mx<\/td>\r\nRb3<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nTerrabacter ginsenosidimutans<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rg2<\/td>\r\nRe<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nMicrobacterium esteraromaticum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rg2<\/td>\r\nRe<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nMucilaginibacter<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rg2<\/td>\r\nRe<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nPseudonocardia<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rh1<\/td>\r\nRg1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nMicrobacterium esteraromaticum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rh1<\/td>\r\nRf<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nPyrococcus furiosus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rh1<\/td>\r\nRf<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nAspergillus niger<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rh1<\/td>\r\nRg2<\/td>\r\n\u03b1-L-Ramnosid\u00e1z<\/td>\r\nAbsidia<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Rh1<\/td>\r\nR2<\/td>\r\n\u03b2-Xilozid\u00e1z<\/td>\r\nThermoanaerobacterium<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
F1<\/td>\r\nRg1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nFusarium moniliforme<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
F1<\/td>\r\nRg1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nPenicillium sclerotiorum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
F1<\/td>\r\nRg1<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nSanguibacter keddieii<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/figure>\r\n\r\n\r\n\r\n

G17: XVII. gypenozid; G75: LXXV. gypenozid; C-O: O vegy\u00fclet; C-Y: Y vegy\u00fclet; C-Mc1: Mc1 vegy\u00fclet; C-Mc: Mc vegy\u00fclet; C-Mx: Mx vegy\u00fclet; C-K: K vegy\u00fclet.<\/h4>\r\n\r\n\r\n\r\n

A triol ginzenozidok C-6 \u00e9s C-20 cukorcsoportjait glikozid-hidrol\u00e1zok is hidroliz\u00e1lhatj\u00e1k. A ginzenozid Rg2 a Re molekul\u00e1ban l\u00e9v\u0151 C-20 gl\u00fck\u00f3z glikozid\u00e1zzal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hidroliz\u00e1l\u00e1s\u00e1val nyerhet\u0151. A Microbacterium esteraromaticumb\u00f3l, Mucillaginibacterb\u0151l \u00e9s Pseudonocardi\u00e1b\u00f3l kl\u00f3nozott rekombin\u00e1ns gl\u00fckozid\u00e1z nemcsak a ginzenozid Re-t k\u00e9pes Rg2-v\u00e9 alak\u00edtani, hanem a ginzenozid Rg1 is Rh1-v\u00e9 alakul. A ginzenozid Rf, Rg2 \u00e9s R2 C-6 poz\u00edci\u00f3j\u00e1n k\u00edv\u00fcli gl\u00fck\u00f3z, ramn\u00f3z \u00e9s xil\u00f3z mind \u00e1talak\u00edthat\u00f3 Rh1 el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A ginzenozid Rh1-t\u0151l elt\u00e9r\u0151en a ginzenozid F1 aglikonj\u00e1nak C-20 poz\u00edci\u00f3j\u00e1hoz csak egy gl\u00fck\u00f3z kapcsol\u00f3dik. A Fusarium moniliforme, a Penicillium sclerotiorum \u00e9s a Sanguibacter keddieii gl\u00fckozid\u00e1zai k\u00e9pesek specifikusan hidroliz\u00e1lni a ginzenozid Rg1 C-6 gl\u00fck\u00f3z\u00e1t, hogy ginzenozid F1-et \u00e1ll\u00edtsanak el\u0151.<\/h4>\r\n\r\n\r\n\r\n

A glikozid-hidrol\u00e1zt nemcsak az akt\u00edv ritka ginzenozidok \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k, hanem sz\u00e9les k\u00f6rben haszn\u00e1lj\u00e1k a szaponinok, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9desgy\u00f6k\u00e9r, a sz\u00f3jabab \u00e9s a jamgy\u00f6k\u00e9r hidroliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra is (2. t\u00e1bl\u00e1zat). A Streptococcus LJ-22-b\u0151l \u00e9s a Penicillium purpurogenum Li-3-b\u00f3l izol\u00e1lt \u00e9s tiszt\u00edtott gl\u00fckuronid\u00e1z k\u00e9pes hidroliz\u00e1lni a glicirrizint monogl\u00fckuronsavas glicirrizint el\u0151\u00e1ll\u00edtani, \u00e9s nincs mell\u00e9kterm\u00e9k glicirretinsav. Morana \u00e9s munkat\u00e1rsai Aspergillus nigerb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 gl\u00fckuronid\u00e1zt haszn\u00e1ltak a glicirrizin teljes hidrol\u00edzis\u00e9hez, hogy glicirretinsavat \u00e1ll\u00edtsanak el\u0151. Az Aspergillus oryzae-b\u0151l izol\u00e1lt \u00e9s tiszt\u00edtott sz\u00f3jaszaponin-hidrol\u00e1z k\u00e9pes hidroliz\u00e1lni a sz\u00f3jaszaponin I-et sz\u00f3jaszaponin B el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A Neocosmospora vasinfecta-ban tal\u00e1lhat\u00f3 \u00faj sz\u00f3jaszaponin-hidrol\u00e1z k\u00e9pes a sz\u00f3jaszaponin I, II \u00e9s III-t sz\u00f3jaszaponin B-v\u00e9 alak\u00edtani, ami hat\u00e9kony eszk\u00f6z a sz\u00f3jaszaponin antioxid\u00e1ci\u00f3s \u00e9s v\u00e9rzs\u00edr-szab\u00e1lyoz\u00f3 hat\u00e1s\u00fa el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. A szteroid szaponinok k\u00f6z\u00fcl a dioszcin cukrol\u00e1nc\u00e1nak hidrol\u00edzis-m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1nak kutat\u00e1sa \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa szisztematikus. Inoue \u00e9s munkat\u00e1rsai izol\u00e1ltak \u00e9s tiszt\u00edtottak egy gl\u00fckozid\u00e1zt a Costus speciosusb\u00f3l, amely k\u00e9pes hidroliz\u00e1lni az eredeti dioszg\u00e9nint dioszg\u00e9nin el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Liu \u00e9s munkat\u00e1rsai Aspergillus oryzae-b\u0151l izol\u00e1ltak, tiszt\u00edtottak \u00e9s kl\u00f3noztak egy rekombin\u00e1ns dioszcin-hidrol\u00e1zt, amely k\u00e9pes hidroliz\u00e1lni a dioszcin gl\u00fckozil- \u00e9s \u03b1-1,4 ramnozilcsoportjait dioszcin III el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A Feng \u00e9s munkat\u00e1rsai \u00e1ltal a Curvularia lunat\u00e1b\u00f3l izol\u00e1lt \u00e9s tiszt\u00edtott \u03b1-L-ramnozid\u00e1z k\u00e9pes hidroliz\u00e1lni a diozcin \u03b1-1,2 ramnozilcsoportj\u00e1t, hogy diozcin V-t \u00e1ll\u00edtson el\u0151. Qian \u00e9s munkat\u00e1rsai friss marham\u00e1jb\u00f3l izol\u00e1ltak \u00e9s tiszt\u00edtottak egy \u03b1-L-ramnozid\u00e1zt, amely k\u00e9pes hidroliz\u00e1lni a diozg\u00e9nin \u03b1-1,2 \u00e9s \u03b1-1,4 k\u00e9t ramnozilcsoportj\u00e1t gl\u00fck\u00f3zcsoportot k\u00e9pezve. -Diosgenin. Fu \u00e9s munkat\u00e1rsai abszidi\u00e1b\u00f3l izol\u00e1lt\u00e1k \u00e9s tiszt\u00edtott\u00e1k a dioszgenin-hidrol\u00e1zt, amely k\u00e9pes a dioszgenint teljes m\u00e9rt\u00e9kben dioszgeninn\u00e9 hidroliz\u00e1lni.<\/h4>\r\n\r\n\r\n\r\n

2. t\u00e1bl\u00e1zat. Egy\u00e9b szaponinok biotranszform\u00e1ci\u00f3ja glikozid\u00e1zzal<\/h4>\r\n\r\n\r\n\r\n
\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n
Term\u00e9k<\/td>\r\nAl\u00e1t\u00e9t<\/td>\r\nReakci\u00f3<\/td>\r\nSzervezet<\/td>\r\n<\/tr>\r\n
GAMG<\/td>\r\nGlycyrrhizin<\/td>\r\n\u03b2-Glikuronid\u00e1z<\/td>\r\nStreptococcus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
GAMG<\/td>\r\nGlycyrrhizin<\/td>\r\n\u03b2-Glikuronid\u00e1z<\/td>\r\nPenicillium purpurogenum<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Glicirretinsav<\/td>\r\nGlycyrrhizin<\/td>\r\n\u03b2-Glikuronid\u00e1z<\/td>\r\nAspergillus niger<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Sz\u00f3jaszapogenol B<\/td>\r\nSz\u00f3jaszaponin I<\/td>\r\nSz\u00f3jabab szaponin-hidrol\u00e1z<\/td>\r\nAspergillus oryzae<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Sz\u00f3jaszapogenol B<\/td>\r\nSz\u00f3jaszaponin<\/td>\r\nSz\u00f3jabab szaponin-hidrol\u00e1z<\/td>\r\nNeocosmospora vasinfecta<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Dioscin<\/td>\r\nProtodioscin<\/td>\r\n\u03b2-gl\u00fckozid\u00e1z<\/td>\r\nCostus speciosus<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Progenin III<\/td>\r\nProtodioscin<\/td>\r\nProtodiozin-glikozid\u00e1z<\/td>\r\nAspergillus oryzae<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Progenin V<\/td>\r\nDioscin<\/td>\r\n\u03b1-L-Ramnosid\u00e1z<\/td>\r\nCurvularia lunata<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Dioszgenilgl\u00fckozid<\/td>\r\nDioscin<\/td>\r\n\u03b1-L-Ramnosid\u00e1z<\/td>\r\nSzarvasmarha-m\u00e1j<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n
Diosgenin<\/td>\r\nDioscin<\/td>\r\nDioszcin-glikozid\u00e1z<\/td>\r\nAbsidia<\/em><\/td>\r\n<\/tr>\r\n<\/tbody>\r\n<\/table>\r\n<\/figure>\r\n\r\n\r\n\r\n

GAMG: glicirretikus sav-mono-gl\u00fckuronid<\/h4>\n\n\n

A practical sourcing checklist for enzyme, biotech, and food-ingredient topics<\/h2>\n

In enzyme and food-processing projects, the most useful decision frame is usually application fit plus process stability: which ingredient performs under the intended pH, temperature, time, and substrate conditions without creating a downstream quality or compliance problem.<\/p>\n